Lesújtó számok: siralmasan sok az állástalan fiatal hazánkban

2020-ban az Európai Unión belül a 20 és 34 év közötti fiatal felnőttek közel hatoda, 17,6 százaléka tartozott az úgynevezett NEET-fiatalok közé egy az Eurostat által publikált friss felmérés szerint. A NEET rövidítés azokra a fiatalokra utal, akik nem vesznek részt a foglalkoztatásban, és emelett semmilyen oktatásban vagy képzésben sem. A friss adatok a 2013 óta tapasztalható pozitív, csökkenő trend megfordulását jelzik.

Mindhárom vizsgált korcsoportra igaz, hogy nőtt bennük a NEET-fiatalok aránya 2019 és 2020 között. A 20-24 éves korosztályban az arány 15,7 százalékos, ami 1,2 százalékpontos növekedés az előző évhez képes, a 25-29 évesek körében az eltérés még nagyobb, ott a 18,6 százalékos arány már 1,4 százalékpontos növekedést jelent. A 30-34 évesek körében is igen magas, 18,2 százalékos volt a NEET-fiatalok aránya, de ez az előző évhez képest "csupán" 0,8 százalékos növekedést jelent. A trendek megfordulása mögött a pandémiát kísérő gazdasági összeomlás állhat.

A 20-24 évesek körében egyébként ez az arány 2008 óta mindig lényegesen alacsonyabb szinten áll, mint a 25-29 és a 30-34 évesek között és ez a járvány által sújtott évben sem változott. Ez valószínűleg jórészt annak köszönhető, hogy ez a korosztály még gyakrabban marad az oktatásban, vagy vesz részt különböző képzéseken.

Az Eurostat az EU tagállamai mellett Svájcban, Izlandon és Norvégiában, valamint Törökországban, Montenegróban és Észak-Macedóniában is mérte az oktatásban vagy képzésben sem résztvevő, állástalan 20-34 év közti fiatalok arányát. A 17,6 százalékos Európai Uniós átlagtól mind az egyes tagállamokban, mind az egyéb országokban drasztikusak az eltérésék. Érdekesség még, hogy nemi arányok szempontjából is komoly eltérés van az egyes országok számaiban.

A NEET- fiatalok aránya a legmagasabb  Törökországban, a legalacsonyabb pedig Svájcban volt. Mi, magyarok a középmezőnyben, az unión belül inkább a rosszabban teljesítők közt vagyunk: a régiónkban mért számok pedig szintén lesújtóak. 

Mint látszik, a svájci számok egészen kiemelkedőek. A mintaállamban a nem dolgozó, és emellett oktatásban vagy képzésben sem részt vevő fiatalok aránya csupán 7,4 százalékos. Ettől még a második legpozitívabb számot produkáló Hollandia (8,2 százalék) és a harmadik 9 százalék alatti aránnyal bíró állam, Svédország (8,8 százalékos) arányszámai is elmaradnak. Ezen kívül Izlandon (9,4 százalék), Norvégiában (9,5 százalék) és Luxemburgban (9,6 százalék) maradt még 10 százalék alatt a NEET-fiatalok aránya.

Az ilyen helyzetbe jutó fiatalok arányának fordított ranglistáját Törökország vezeti, 38,1 százalékkal. Ha csak az EU tagállamait nézzük, akkor pedig a  sereghajtó Olaszország, a maga 29,4 százalékával. De általános jellemző, hogy a mutatót nézve a déli országok állnak a legrosszabbul. A taljánokat Görögország (25,9 százalék) és Spanyolország (22,3 százalék) követi a képzeletbeli, szomorú dobogón.

Magyarországon mind EU-s, mind régiós szinten relatíve magas a NEET- fiatalok száma. A 20-34 évesek 19,4 százaléka tartozik ebbe a kategóriába, ami 1,2 százalékkal magasabb szám, mint a Horvátországban (18,2 százalék) és 2 százalékkal, mint a Csehországban (17,4 százalék) mért arány.

Ausztriához és Szlovéniához képest pedig a hazai helyzet egészen tragikusnak tűnik. Az osztrákoknál ugyanis csak 12 százalékos a nem dolgozó, és emellett oktatásban vagy képzésben sem részt vevő fiatalok aránya, Szlovéniában pedig még ennél is alacsonyabb, mindössze 11,1 százalékos. Ezzel előbbi országban 7,4, utóbbiban pedig 8,3 százalékkal alacsonyabb ez az arány, mint hazánkban.

Szlovákiánál és Romániánál azért még így is picivel jobbak a magyarországi arányok. Északi szomszédainknál a fiatalok 20,8 százaléka tartozik ebbe a körbe, ami 1,4 százalékkal magasabb a magyar számnál, míg a románoknál mindössze 0,8 százalékkal magasabb, 20,2 százalékos ez az arány a hazaihoz mérve.

Érdekesség, hogy nemi arányok szempontjából komoly eltérés van a számokban a különböző országokat nézve. A nők arányában általánosan magasabb a foglalkoztatottságon kívüliek aránya, de a NEET-fiatalok arányszámaiban az eltolódás a két nem között gyakran drasztikusan különbözik államonként.

A friss kutatás eredményei szerint a 20-34 évesek körében a fiatal nők több mint ötöde (21,5 százalék), míg a fiatal férfiak mindössze kevesebb, mint hetede (13,8 százalék) tartozott az állástalan és oktatásban vagy képzésben sem résztvevő fiatalok aránya. Érdemes azonban országokra bontva is megvizsgálni ezt.

A legalacsonyabb NEET aránnyal a férfiak körében Csehország (5,6 százalék), a hölgyeket nézve pedig Hollandia (9,5 százalék) rendelkezik. EU-n belül pedig a sereghajtó mindkét nem tekintetében Olaszország. A férfiak esetében 24, a nőknél 35 százalékos az ilyen fiatalok aránya a déli országban.

2020-ban továbbra is az összes vizsgált országban magasabb volt az állástalan és oktatásban vagy képzésben sem résztvevő nők aránya, mint a férfiaké. Nyolc olyan EU tagállam is volt ráadásul, ahol a nemek közti eltérés 10 százalékpont feletti volt.

Bulgáriában, Olaszországban, Lengyelországban és Észtországban ez a szám 10,5 és 14,7 százalékpont között mozog. Van azonban négy ország, ahol az eltérés 17 százalék feletti, ráadásul mind a régiónkból került ki.

Romániában ugyanis az eltérés a nők javára 17,5 százalékpontos, Szlovákiában 18,4 százalékpontos, de hazánkban a különbség még ennél is nagyobb. Magyarországon ugyanis a nők körében 19,1 százalékponttal magasabb a NEET-fiatalok aránya, mint a férfiakéban. Csehország az egyetlen ország, ahol az eltérés még ennél is nagyobb. Amíg ugyanis a fiatal férfiak tekintetében a csehek mutatója a legjobb egész Európában a fiatal nők 29,8 százalékos aránya az egyik legmagasabb, a nemek közti eltolódás az arányokban ezért 24,2 százalékpontos.