Eléggé megrángatta ezt a szektort a pandémia: jöhet a kilábalás?

A magyar háztartások bruttó vagyona (pénzügyi eszközök és lakásállomány) 2020-ban 8,5 százalékkal nőtt, a járvány okozta gazdasági bizonytalanságok nyomán legdinamikusabban a biztos eszközök – betétek, készpénz, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – esetében. A lakossági megtakarításokból, befektetésekből nem történt jelentős kiáramlás. Számos szektor növekedése fékeződött, de a legtöbb esetben a bővülés nem torpant meg – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Biztosítási, pénztári, tőkepiaci, közvetítői kockázati és fogyasztóvédelmi jelentésében.

A biztosítók tavalyi 4,7 százalékos díjbevétel-növekedése kb. fele volt a korábbi évek dinamikájáénak.

A jegybank ágazati jövőképe szerint az uniós felzárkózáshoz minél előbb vissza kell térni az évi 8-10 százalékos bővüléshez. A tavalyi növekedés ismét a nem-élet ágnak, s főképp a kötelező gépjármű felelősségbiztosításnak (kgfb) volt köszönhető (részben a díjakba beépülő adóhatásnak). A kgfb esetében az MNB vezetői körlevélben lépett fel a statisztikailag megalapozatlan díjkalkulációk és a „kiárazások” ellen.

A pandémia hatását az életbiztosításoknál főképp a nyugdíj ágazati új szerzések és az utasbiztosítások szenvedték meg. Az élet ági unit-linked, illetve a klasszikus termékek rendszeres díjbevétele a korábban megszokott módon nőtt, a hagyományos egyszeri díjas konstrukciók estek vissza. Csökkentek a kárkifizetések, így mérséklődő kombinált mutató és a korábbiakhoz hasonló magas jövedelmezőség jellemezte a biztosítókat. A szektor tőkefeltöltöttsége – egyebek közt az MNB-nek az osztalékkifizetések elhalasztására felhívó, tavaly októberben megismételt körlevele hatására is – továbbra is a szabályozói elvárás duplája fölött van. Az ügyfélvagyon védelmére felhívó jegybanki vezetői körlevelet szintén betartották a piaci szereplők.

Az önkéntes pénztárak vagyona közel 1 700 milliárd forintra, tagdíjbevételei 152 milliárd forintra nőttek 2020-ban. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál az egyéni és munkáltatói hozzájárulások egyaránt gyarapodtak Az egészség- és önsegélyező pénztárak esetében a tagi hozzájárulás aránya javult. A nyugdíjpénztárak 2020-ban szektorszinten 4,1 százalékos nettó és 1,4 százalékos reálhozamot értek el záró vagyonnal súlyozva. A hosszú távú átlagos reálhozamok ennél még kedvezőbb 2-4 százalék közötti értéket mutatnak. A pénztártagok megfogadták az MNB figyelemfelhívását, s az év eleji veszteségek után jellemzően megőrizték megtakarításaikat a 2020 végére pozitívra forduló hozamok időszakára.

Az egészség- és önsegélyező pénztáraknál tovább nőtt a gyermekekhez és lakáscélhoz kapcsolódó szolgáltatások aránya. Mindkét alszektor átlagosan veszteséget mutatott (elsősorban a költségnövekedések és a nem fizető tagoktól levonható hozamok csökkenése miatt), a működési tartalékok azonban megfelelő fedezetet nyújtanak.

A biztosítási közvetítői piacon a nem-életbiztosítási jutalékok bővültek, s ez ellensúlyozta az életbiztosítási jutalék-visszaesést. A pénzpiaci közvetítőknél főképp a gépjármű-vásárlási hiteleknél érződött a járványhatás. A vállalkozói kölcsönök növekedése elmaradt, míg a lakossági hitel- és pénzkölcsön közvetítés dinamikusan nőtt.

A nem bankcsoporti pénzügyi vállalkozások által kezelt állomány tavaly stagnált, csak a pénzügy lízing állomány gyarapodott. A hitelezési- és lízingtevékenységben folytatódott a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatási arány növekedése. A portfólió minőség tovább javult, amit azonban a fizetési moratórium tükrében szükséges vizsgálni, melyet a jegybank fogyasztóvédelmi szempontból is kiemelten felügyelt. A szektor jövedelmezősége részben a visszafogott aktivitás nyomán az előző évhez képest esett. A követeléskezelési állomány növekedése megtorpant, de a kezelt szerződések darabszáma bővült.

A tőkepiacokon a befektetési szolgáltatók forgalma dinamikusan, 12,1 százalékkal nőtt. A Budapesti Értéktőzsde forgalma 19,2 százalékos növekedésének motorja az azonnali piac volt. Az árfolyamok csökkenése ellenére a befektetési szolgáltatók által kezelt ügyfél-értékpapírok piaci értéken vett állománya 2,1 százalékkal bővült. A befektetési vállalkozások jövedelmezősége így tovább javult: 2020-as adózott eredményük szektorszintű történelmi csúcsot ért el, 29,5 százalékkal meghaladva az előző évit. A szektor tőkemegfelelési mutatója kiváló, 21,9 százalék.

A befektetési alapkezelők kezelt vagyona 4 százalékos bővülés nyomán szintén új csúcsot ért el a 2020-as tőkepiaci turbulenciák ellenére. A növekedés alapvetően a kezelt befektetési alapok nettó eszközérték-emelkedésének volt köszönhető, de a többi portfolió (pénztári, biztosítói stb.) vagyona is nőtt. A befektetési alapok vagyona tavaly is elsősorban a hozamok révén bővült, de azt a nettó tőkebeáramlás is gyarapította. Az alapkezelési szektor jövedelmezősége csökkent, míg adózott eredményük csak enyhén esett vissza az egy évvel korábbi történelmi csúcsról.

A tőkepiacokon az MNB a MiFID szerinti alkalmasság-értékelés ellenőrzésére végzett témavizsgálatot. Az utólagos költségtájékoztatás témakörének vizsgálati és folyamatos felügyelési tapasztalatok alapján a jegybank vezetői körlevelet adott ki az ügyfelek kellő idejű és egységesebb tartalmú tájékoztatásának érdekében. Az MNB az extrém kockázatú CFD-ügyletek visszaszorítására vonatkozó korlátozásokat a határon átnyúló szolgáltatókra is kiterjesztette, s megtiltotta a bináris opciók lakossági ügyfélkörnek való értékesítését.

A jegybank tavaly is szigorúan fellépett a piaci manipuláció, bennfentes kereskedelem és a befektetők félrevezetésére alkalmas tevékenységekkel, illetve a MAR-szabályok megsértésével szemben. Ennek jegyében 2020 őszén tájékoztató kampány indult a jogosulatlan befektetési szolgáltatókkal szemben. Miközben a tőkepiaci turbulenciák miatt sok uniós felügyelet ideiglenes intézkedéseket vezetett be a shortolás kapcsán, itthon – az Európai Értékpapír-piaci Hatóság short ügyletekről szóló bejelentési küszöbérték-változtatásának idén márciusig történő alkalmazásán túl – a hazai enyhébb tőkepiaci kilengések miatt további korlátozó intézkedésre nem volt szükség.