Behasított a magyar gazdaság: ez áll a háttérben

Újabb kamatemelésről döntött az Európai Központi Bank, miután az eurózónában ismét jelentősen megugrott az infláció, elsősorban az energiaárak emelkedése miatt.

Magyarország uniós csatlakozásával vállalta az euró későbbi bevezetését, több mint két évtized elteltével pedig ismét konkrét célként került napirendre a közös fizetőeszköz.

Magyarországon a lakosság 80 százaléka támogatja az euró bevezetését, ugyanakkor mindössze minden negyedik magyar gondolja úgy, hogy az ország fel is készült erre.

Az elmúlt öt évben rendre magasabb lett a költségvetési hiány a korábban kitűzött célnál – hívta fel a figyelmet Kármán András pénzügyminiszter.

Brüsszel szerint egyelőre nincs megerősítés hivatalos osztrák panaszról, Bécs pedig azt mondja, nem fordultak panasszal az EU-hoz.

A teljes belügyi ágazatot érintő bérrendezésre van szükség, ennek érdekében javaslatcsomagot dolgoztak ki, a végleges döntés a 2027-es költségvetés tárgyalása során születhet meg.

A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) a csütörtöki kereskedés kisebb pozitív korrekcióval indulhat, a hangulat azonban továbbra is érzékeny lehet az Iránból érkező hírekre.

A BYD szegedi autógyárának építése és a beszállítói lánc kialakítása folyamatosan halad, a kínai óriásvállalat már közel kétszáz magyarországi partnerrel áll üzleti kapcsolatban.

Erősödött kissé csütörtök reggelre a forint a főbb devizákkal szemben az előző délutáni jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Stratégiai partnerséget kötött a BME és a Gránit Bank, AI-ügynökökre épülő hallgatói ötletpályázat indul

Az MNB alelnöke szerint a forint gyengítése inflációs spirált indíthat el, a tartós felzárkózás kulcsa a termelékenység.

A hivatalos értesítés befogadását követően az Európai Bizottságnak alapesetben egy hónapja van az értékelésre és arra, hogy javaslatot tegyen a tagállami minisztereknek.