Több, mint félmillió járhat vissza egy átlagos devizahitelesnek

Tegnap megszületett a Kúria jogegységi határozata a devizahitelekkel kapcsolatban. A kérdésben megszólaltak a kormányképviselőiis. A bíróság négy kérdésben adott útmutatást, de kinek kedvez a döntés? Mennyi pénzt kaphatunk vissza a bankunktól?

Mi az a jogegységi határozat?

Jogegységi határozatot a Kúria hozhat, a lényege, hogy útmutatást adjon a törvényhozás alacsonyabb szintjén található bíróságoknak, ezzel segítve a munkájukat, és felgyorsítva az eljárást.

Kinek kedveznek az új határozatok?

Négy különböző kérdésben döntött tegnap a Kúria, a bankok is örülhetnek, illetve az adósok is kaphatnak vissza pénzt, ennek ellenére az ítéletet a Bankszövetség méltánytalannak nevezte, és szerintük a terheket arányosan kellene viselni.

A legfontosabb kérdés az volt, miszerint a bank vagy az ügyfél viseli az árfolyam ingadozásából eredő kockázatot. Ezt a kérdést a bíróságok ezentúl csak akkor vizsgálhatják, ha az ügyfél tájékoztatása nem volt világos vagy érthető, a tájékoztatás hiányos volt, vagy teljesen elmaradt. Lényeges, hogy ilyen esetben a bíróság érvénytelenítené a szerződést, ami azt jelentené, hogy ugyan az árfolyamkockázat miatti többletet nem kell kifizetnie az ügyfélnek (és a korábbi összegek visszajárnak). A teljes hátralévő összeget egyben kell törlesztenie az adósnak, igaz erre felvehet forint alapú hitelt. Ezzel a válasszal az első két kérdésre összevont választ adott a testület.

Az egyoldalú szerződésmódosítás kérdésében azonban olyan feltételeket határoztak meg korábban, ami alapján a bíróságok vizsgálhatják a hitelszerződéseket. Az egyoldalú módosítás tehát a tisztességtelen, amennyiben a fogyasztónak érdemi ráhatása nem volt a módosításra. A kamatemelések (ami miatt drágultak a hitelek) egyébként ebbe a kategóriába sorolhatók, és az egyoldali szerződésmódosítások túlnyomó többsége erre vezethető vissza.

A vételi és eladási árfolyam használatában viszont egyértelmű döntés született, miszerint visszamenőlegesen és egységesen az MNB hivatalos árfolyamát kell alkalmazni a folyósításkor és a törlesztéskor egyaránt. Ez a perre menő ügyfeleknek kisebb pénz visszatérítésével kecsegtet.

Mennyi pénzt kapunk vissza a banktól?

Ahhoz, hogy pénzt kaphassunk vissza, először keresetet kell benyújtanunk a bíróságon, azaz be kell perelni a hitelintézetet, amelyik a kölcsönt folyósította. Ezért érdemes megfontolni, hogy a bíróságra járás költségeivel nyerünk-e egyáltalán a perrel. Különösen, hogy a kormány mentőcsomaggal készül a devizahitelesek megmentésére.

Az árfolyamnyereség a hitelenként eltérő lehet, azonban ha veszünk egy példát, amibe egy 2007-ben felvett hitelen visszaperelhető pénzt számoljuk ki. Most az átlagosnak mondható devizahitellel számolunk, aminek a hátralévő futamideje 10 év, a fennálló adósság 8 millió forint és 8 százalékos teljes költsége van.

Ha perre megyünk és azt megnyerjük a bankunk ellen, akkor két jogcímen jár visszatérítés:

• Egyrészt a vételi árfolyam helyett az MNB középárfolyamán kell számolni a folyósításkori deviza összegét, ez a Pénzcentrum.hu számításai szerint 194 ezer forintot jelent a fenti példa esetében.

• Másrészt a régebbi törlesztőrészletek eladási árfolyamát kell átszámolni a jegybanki középárfolyamra, ami további összeget jelent, ennek megállapítása a folyamatos árfolyamváltozás miatt teljesen egyedi és minden esetben eltérő. Hozzá kell tenni, hogy 2011 óta a fedezettel rendelkező devizahitelek árfolyamát már az MNB középárfolyamon kell számolni. Ha viszont fedezet nélküli hitelről van szó,akkor a fenti példánál maradva a törlesztőrészlet 97 062 forintról 93 374 forintra mérséklődhet a jövőben, ami évente nagyjából 44 ezer forint megtakarításnak felel meg. Ez a teljes hátralévő futamidőt számolva (10 év) mai értéken 442 ezer forintot tesz ki.

Ha nem éri meg bírósághoz fordulnom, nekem nem jár vissza a pénz?

Sokan vannak úgy, hogy nem éri meg a vesződséget egy ennyire kicsi összeg. Számukra jó hír, hogy a kormány a Kúria döntése után ígért egy átfogó mentőcsomagot a devizahitelesek számára, ennek részletei viszont eddig nem ismertek. A Kúria előtt áll azonban még egy további döntés is, mivel ki kell mondania, hogy a devizahitelek esetén alkalmazott jogellenes árfolyam-meghatározás elévül-e. Általánosan az adott árfolyam megállapítása után öt évig lehet élni jogorvoslattal, azonban a Kúria kivételt tehet ebben az ügyben. Három kérdés merül fel ezzel kapcsolatban:

• Lesz-e egyáltalán jogegységi határozat az elévülésről?

• Ha lesz, akkor mikor várható?

• Megvárja a kormány a Kúria új határozatát?