Rogán részleteket árult el a mentőcsomagról

Rogán Antal az Estében beszélt a köztévé kameráinak a devizahiteles csomagról:

• a Kúria döntése felhatalmazza a kormányt arra, hogy a devizahitelek egész történetének időszakára visszatekintsen,

• nem csak a lakáscélú, a jelzálogfedezetű szabad felhasználású devizahitelekre is kiterjed a kormány készülődő javaslata,

• azokra is vonatkozni fog a csomag, akik hosszabb ideje nem tudnak törleszteni,

• az árfolyamrés mellett a másik két ügyben is egyértelmű jogszabályt lehet hozni: Rogán biztos benne, hogy a devizahitel-szerződések több mint 90 százaléka esetében a bankok nem feleltek meg az egyoldalú módosítások feltételeinek. Az árfolyamváltozás kockázatairól emlékei szerint egyik devizahiteles sem kapott írásos tájékoztatást, a mértékéről pedig pláne nem

• a javaslat kiinduló pontja a bank és az ügyfél viszonya lesz,

• a végső döntéseket a Fidesz őszi kihelyezett frakcióülése mondja majd ki a szeptemberi parlamenti ülésszak előtt.

A fentiekből arra lehet következtetni, hogy az őszi csomag várhatóan nem csak 5 évre nyúlik majd vissza, hanem ennél akár régebbre is. Jelen helyzetben a Kúria döntése után az igényérvényesítésre rendelkezésre álló elévülési idő 5 év (a feltételezett jogszerűtlenség miatti követelés keletkezésétől számítva), így az 5 évnél régebbi jogsértés miatt keletkezett összegek elvileg nem perelhetők. A jogi szakma az elévülés kérdésben egyébként meglehetősen megosztott.

Miről döntött hétfőn a Kúria?

1. A lakossági devizahitelek azon rendelkezése, amely szerint a fogyasztó viseli az árfolyamkockázatot, a főszolgáltatás körébe tartozik, így tisztességtelensége kizárólag akkor vizsgálható, ha az átlagos ügyfél számára a tartalma a szerződéskötéskor nem volt világos, érthető. Ha a tájékoztatás nem volt egyértelmű, vagy a tájékoztatás elmaradt, lehet részben vagy egészben érvénytelen. (Ez az összevont válasz a Kúria 1. és 2. kérdésére)

2. Az egyoldalú szerződésmódosítás akkor tisztességtelen, ha nem felel meg a Kúria által korábban meghatározott elveknek. Akkor nem tisztességtelen, ha azok a fogyasztó számára világosan és egyértelműen meghatározzák, hogy az egyes körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére. Az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvét kell itt figyelembe venni. A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint összefoglalva: minden olyan szerződésmódosítás tisztességtelen, amelyre a fogyasztónak érdemi ráhatása nem volt. (Esélyes, hogy a devizahitelek jelentős része ide tartozik.)

3. A vételi és az eladási (különnemű) árfolyamok alkalmazása, vagyis az árfolyamrés tisztességtelen, emögött ugyanis nem áll szolgáltatás, illetve alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthető, nem átlátható. A szerződés részeként az MNB hivatalos árfolyamát kell használni, amíg előíró jellegű törvényi rendelkezés nem lép a helyébe.