Ezért jár vissza pénz a devizahieleseknek: ma dönt a Kúria

Várhatóan ma fél egykor hozza nyilvánosságra a Kúria a jogegységi határozatát, amelyben a devizahitelekkel kapcsolatban irányelveket fogalmazhat meg. Ezek az irányelvek az alábbi területekre terjedhetnek ki:

• A devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés mint szerződéstípus tisztességtelen-e amiatt, hogy az árfolyamkockázatot a fogyasztó viseli. (Más okok miatt nem érvénytelen - dőlt el decemberben).

• Az árfolyamkockázattal kapcsolatban a bankok által adott téves tájékoztatás okozhat-e tisztességtelenséget, vagyis semmisségi okot?

• Az egyoldalú szerződésmódosításokat lehetővé tevő szerződési feltételek milyen körülmények között felelnek meg az átláthatóság követelményének?

• Az árfolyamrés tisztességtelen szerződési feltétele-e? A Kúria egyedi tanácsa erről most úgy döntött, hogy az, azonban ma átfogó szabályozás is születhet az ügyben.

Milyen hatása lehet ennek az én hitelemre?

A jogegységi határozat lényege, hogy útmutatást ad a bíróságoknak, ezzel segítve a döntésüket a különböző perekben. Emiatt annak nyújt ez megoldást, aki éppen perben áll, vagy később perli be a bankját.

A legnagyobb eséllyel az árfolyamrés esetén léphet fel a Kúria az ügyfeleknek kedvező ítélettel, mivel ez volt az a kérdés, amiben két héttel ezelőtt Kásler Árpád pert nyert az OTP ellen. Ebben az esetben az alulmaradt bankoknak pénzt kell visszafizetniük az adósoknak.

A téves tájékoztatás és az egyoldalú szerződésmódosítás kérdéskörében nehéz megmondani, hogy mi a bíróság álláspontja, mivel még nem született felsőfokú ítélet ezekben a kérdésekben, emiatt hatását is nehéz megállapítani. Ráadásul mind a két kérdésben az ügyfelek igen eltérő tapasztalatokkal bírnak, ezért könnyen előfordulhat, hogy ezekben a kérdésekben a Kúria nem jut jogegységre, és a döntést meghagyja az egyedi esetekben eljáró bíróságoknak.

A devizaalapú hitelek tisztességtelenségét vizsgálják, mivel ebben az esetben az árfolyamkockázatot az ügyfélnek kell viselnie. Ezt valószínűleg nem fogja a Kúria tisztességtelennek ítélni, mivel olyan instabilitást okozna a bankrendszerben, ami beláthatatlan következményekkel járna.

Mennyi pénzt kaphatok vissza a bankomtól?

A pénzvisszafizetés mértéke attól is függ, hogy mikor vettük fel a hitelt, mekkora összeget folyósítottak nekünk, milyen tartamú a hitel, és mekkora árfolyamrést alkalmazott a bank a folyósításkor, illetve a törlesztőrészletek visszafizetésekkor. Pénz járhat vissza akkor is, ha a kamatemelés, illetve az egyoldalú szerződésmódosítás kérdésében születik döntés. Ezeknél egyedi esetekre lebontva számtalan jogcímen járhat az ügyfélnek pénz.

Van egy további kérdés is, hogy a meghatározott árfolyamra vonatkozó követelés elévülhet-e az ügyfél részéről. Amennyiben elévülhet, úgy csak a bírósági kereset benyújtása előtt legfeljebb öt éves jogszerűtlenésg esetén járhat vissza pénz. Valószínűsíthető, hogy a Kúria később mondja ki, hogy ez nem évülhet el, ebben az esetben az öt évnél régebbi pénzmozgások esetén is jár a kártérítés. Lényeges, hogy ebben a kérdésben akár később is születhet döntés, addig az egyedi esetekben az illetékes bíróság a mérvadó.

Mit tesz a kormány a devizahitelesek megsegítésére?

Ugyan ma jogegység születhet, azonban ez nem átfogó megoldás. A kormány eredetileg őszre ígérte a devizahiteles mentőcsomagot, azonban Varga Mihály szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium minél előbb döntést hozna a kérdésben, így lehet, hogy már a nyár folyamán megszülethet a csomag. A devizahiteles beavatkozásra az Alkotmánybíróság felhatalmazta a kormányt egy márciusi döntésével. Ahhoz, hogy ténylegessen megszülessen a csomag, az is szükséges, hogy az elévülés kérdésében is döntsön a Kúria.