Három nappal előre megjósolható a tragédia? Elképesztő felfedezést tettek a magyar kutatók

A kutatók a 2018 novembere és 2023 decembere között bekövetkezett, kórházon kívüli szívmegállások adatait vetették össze napi meteorológiai mutatókkal, köztük a hőmérséklettel, a szélsebességgel, a légnyomással, a páratartalommal és a levegőminőséggel.  

Az elemzés szerint a lehűlés volt a szívmegállások egyik legfontosabb időjárási kockázati tényezője: minden egyes Celsius-fokos átlaghőmérséklet-csökkenés átlagosan 1,4 százalékkal növelte a napi, kórházon kívüli szívmegállások számát. A kutatók szezonális összehasonlításban azt is kimutatták, hogy télen közel 18 százalékkal több ilyen esemény történt, mint nyáron. Az eredmények alapján tehát nemcsak a hirtelen lehűlés jelenthet kockázatot, hanem általában az alacsonyabb hőmérséklet is. A gyors változásoknak ugyanakkor külön jelentőségük lehet: az 5 Celsius-fokot meghaladó napi hőmérséklet-esés egy korai figyelmeztető rendszerben már figyelmeztető jelként szolgálhat.

A tanulmány egyik legfontosabb felismerése az volt, hogy az időjárási változások hatása nem feltétlenül jelentkezik azonnal: akár három nappal később is megjelenhet a kórházon kívüli szívmegállások számának emelkedésében. Ez lehetővé teheti olyan korai figyelmeztető rendszerek kialakítását, amelyek már napokkal korábban jelezhetik az egészségügyi ellátórendszer várható terhelését. 

Egy korábbi kutatásunk azt vizsgálta, hogyan befolyásolja a szélsőséges hideg és hőség a kórházon kívüli szívmegállások előfordulását. Most egy lépéssel tovább mentünk: azt kerestük, hogy az időjárási mintázatok alapján előre jelezhető-e, mikor várható az átlagosnál több ilyen eset. Ha ez megvalósítható, a mentőszolgálatok és a kórházak napokkal korábban felkészülhetnek a fokozott terhelésre

 – mondta dr. Zima Endre, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára, a kutatás vezetője. 

A kutatók egy olyan előrejelző modellt fejlesztettek, amely a meteorológiai adatok alapján becsülte meg a kórházon kívüli szívmegállások várható napi számát. 

A modell a meteorológiai és a mentőszolgálati adatok együttes felhasználásával akár egy-három nappal előre jelezheti, mikor várható az átlagosnál több kórházon kívüli szívmegállás. Nem egyes emberek kockázatát becsüli meg, hanem az országos szinten várható esetszámot

 – emelte ki dr. Pál-Jakab Ádám, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának rezidense, PhD-hallgatója, a tanulmány első szerzője. 

A kutatásban nemcsak azt kellett meghatározni, mely légkörfizikai és -kémiai paraméterek befolyásolják leginkább a szívmegállások számát, hanem azt is, hogyan lehet ezek alapján megbízható előrejelző modellt felépíteni. 

A modell kidolgozásának egyik legnagyobb kihívása az volt, hogy meghatározzuk, mely napok számítanak valóban kiugrónak, majd megvizsgáljuk, hogy ezek összefüggésben állnak-e az időjárási tényezőkkel. Ezután lehetett olyan modellt felépíteni, amely a korábbi adatok alapján becslést ad a várható esetszámokra

 – tette hozzá dr. Szilágyi Brigitta, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a kutatás társszerzője. 

A következő lépés olyan korai figyelmeztető rendszer kidolgozása lehet, amely az időjárás-előrejelzések alapján segítheti a mentőszolgálatokat és a kórházakat a kapacitások megtervezésében és a várható nagyobb terhelés kezelésében. Emellett a jövőben a szív- és érrendszeri betegek és hozzátartozóik számára is jelezheti a fokozott kockázatú időszakokat, így nagyobb figyelmet fordíthatnak a figyelmeztető tünetekre, és szükség esetén hamarabb kérhetnek orvosi segítséget.