Kiderült a teljes igazság: ezt teszi valójában az mRNS-vakcina az emberi szervezettel

Az Anna Blakney, a Brit Columbia-i Egyetem adjunktusa által vezetett kutatócsoport laboratóriumi eredmények, klinikai vizsgálatok és valós adatok alapján értékelte a vakcinákat. Az áttekintés egyik legfontosabb megállapítása, hogy az mRNS-alapú oltóanyagok nem módosítják az emberi DNS-t. A vakcina csupán átmeneti genetikai információt juttat a sejtekbe, amely megtanítja az immunrendszert a kórokozó felismerésére, ezt követően pedig a hírvivő RNS és a szállítását végző lipid-nanorészecskék gyorsan lebomlanak a szervezetben.

A vizsgálatok igazolták, hogy az oltások a beadást követő hetekben 87 százalékkal csökkentették a fertőzés esélyét, 93 százalékkal a kórházi kezelés kockázatát, a halálozásét pedig 94 százalékkal mérsékelték. Bár a fertőzéssel szembeni védelem az idő múlásával és az új variánsok megjelenésével gyengült, az emlékeztető oltásoknak köszönhetően a súlyos megbetegedés elleni védelem tartósan magas maradt - jelentette az ATV.

A tanulmány részletesen kitér a lehetséges mellékhatásokra is, hangsúlyozva, hogy a vakcinák előnyei egyértelműen felülmúlják a kockázatokat. A súlyos nemkívánatos események rendkívül ritkák. Az elsősorban fiatal férfiaknál megfigyelt szívizom- és szívburokgyulladás a Pfizer–BioNTech oltóanyaga esetében nagyjából 12,6, míg a Moderna vakcinájánál körülbelül 35,6 alkalommal fordult elő egymillió beadott dózisonként. A súlyos allergiás reakciók előfordulása szintén elenyésző, egymillió oltásra vetítve kevesebb mint öt esetet regisztráltak. A leggyakoribb panaszok, mint például a karfájdalom, a fáradtság vagy a láz, jellemzően enyhék voltak, és néhány nap alatt maguktól elmúltak. Fontos eredmény, hogy a vakcinák a sérülékenyebb csoportok, így a gyermekek, a várandósok és az immunhiányos betegek számára is erős védelmet nyújtottak.

A kutatók rámutattak, hogy az mRNS-platform jövője messze túlmutat a koronavírus-járvány elleni védekezésen. Számos országban már engedélyeztek mRNS-alapú, RSV (légúti óriássejtes vírus) elleni oltóanyagot, és jelenleg is zajlanak a klinikai vizsgálatok többek között az influenza, a HIV, a tuberkulózis, valamint a személyre szabott daganatellenes terápiák fejlesztésére. A szakemberek ugyanakkor óvatosságra intenek, mivel a technológia sem jelent csodaszert minden betegségre, amit egy sikertelen citomegalovírus-vakcinafejlesztés is bizonyít. A modern orvoslás e technológiai áttörésének következő nagy kihívása az, hogy az oltóanyagok tartósabb immunvédelmet biztosítsanak, és a globális elosztás javításával az előnyök ne csupán a gazdagabb országok kiváltságai legyenek.