Fiatal nőt olt be egy orvosi rendelőben egy kesztyűt viselő egészségügyi dolgozó.

Durva dolog derült ki a koronavírus-oltásokról: ilyen még sosem volt a történelemben

2026. június 8. 16:03

A Covid-vakcina kevesebb mint egy év alatt elkészült, de a legtöbb oltóanyag kifejlesztése és engedélyezése inkább évtizedekben mérhető. Miközben a világ újabb ebolajárvánnyal küzd, a betegség különleges törzsére pedig jelenleg még nincs vakcina, ismét reflektorfénybe került a kérdés: mennyi időbe telik pontosan egy vakcina kifejlesztése, és hogyan jutottunk el a himlő elleni első kísérletektől az mRNS-technológiáig, amely a koronavírus elleni védekezés alapjául is szolgált?

A közelmúltban újabb ebolajárvány ütötte fel a fejét Afrikában. A Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ugandában mostanra ezernél is több gyanús esetet és több tucat halálesetet regisztráltak, de a valós fertőzések száma ezt bőven meghaladhatja.  

A helyzetet súlyosbítja, hogy az ebolának több törzse létezik, és bár elérhető a vakcina a Zaire-i ebolavírus ellen, amely 2014-ben több mint 11 300 ember életét követelte, a most terjedő Bundibugyo-törzs ellen jelenleg nem áll rendelkezésre vakcina. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezért nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett. A kutatók ugyan már dolgoznak az oltóanyag fejlesztésén, de még optimista becslések szerint is hónapokba telhet, mire megkezdődhetnek a klinikai vizsgálatok.

A járvány ismét ráirányította a figyelmet arra a kérdésre, amely a Covid-19 idején világszerte foglalkoztatta az embereket: miért készül el egyes vakcinák rekordidő alatt, míg mások fejlesztése évtizedekig húzódik? A Statista által készített infografika bemutatja, hogy a történelem legnagyobb járványaira a vírus izolációjától számítva milyen gyorsan készült el a vakcina.

Oltások a modern orvostudomány előtt is léteztek

Az immunizáció története jóval a modern orvostudomány előtt kezdődött. Már a 15. században is alkalmaztak olyan eljárásokat Ázsiában és a Közel-Keleten, amelyek során egészséges embereket szándékosan tettek ki a himlő enyhébb formájának, hogy védettséget szerezzenek a halálos betegséggel szemben, ez a gyakorlat a varioláció nevet kapta, a himlő latin neve után.

A modern vakcinák alapjait azonban egy angol orvos, Edward Jenner rakta le 1796-ban. Megfigyelte, hogy a tehénhimlővel fertőzött tehenészek között kevésbé gyakori a feketehimlő előfordulása, ezért egy nyolcéves fiúba bejuttatta a vírust. A kísérlet sikeres volt: bár a gyerek napokig beteg volt végül felépült a betegségből, pár hónappal később pedig, amikor a fiút feketehimlővel is tesztelték, a betegséggel szemben ellenállónak bizonyult.

Innen azonban még hosszú idő kellett, hogy az oltások elterjedtebbek legyenek. A hastífuszt például először 1880-ban izolálták emberben, azonban csak az 1910-es évek közepén engedélyezték először a vakcinát az Egyesült Államokban, míg a tetanuszt a századfordulón izolálták, de csak 1939-ben vált engedélyezetté. Meglepő módon a szamárköhögés egész gyorsan végigment a folyamaton: először 1906-ban azonosították, 1920-ban pedig már el is készült a gyengített vakcina, 1925-ben pedig a teljes sejtes vakcina is. Az oltás ennél a betegségnél viszont nem nyújt életre szóló védelmet, egy 2011-es CDC vizsgálat ugyanis kimutatta, hogy a védettség csak 3-6 évig tarthat, ez azonban lefedi a gyermekkort, amikor a legnagyobb az esély a betegség miatt bekövetkező halálozásnak.

Az ebolánál egészen sokat, több mint 40 évet kellett várni, hogy a vírus izolációjától eljussanak a vakcina engedélyeztetéséig az Egyesült Államokban: A Zaire-i ebolavírust először 1976-ban azonosították emberekben, de csak 2019-ben kapott engedélyt az első vakcina.

A mostani járványért felelős Bundibugyo-törzset ugyan már 2007-ben azonosították, egyelőre mégsem készült hozzá kereskedelmi forgalomban elérhető oltóanyag. Ez jól mutatja, hogy a vakcinafejlesztés nem csupán tudományos kérdés: a kutatások költsége, a várható piaci igény és a járványok gyakorisága is jelentősen befolyásolja, milyen gyorsan haladnak a fejlesztések.

A koronavírus járvány fordulópont volt az oltásfejlesztésben

Az igazi áttörést a koronavírus-járvány jelentette a vakcinafejlesztés történetében. A SARS-CoV-2 vírus azonosításától az első engedélyezett oltások beadásáig kevesebb mint egy év telt el, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt. A rekordgyorsaság mögött azonban nem csupán a sürgető helyzet állt. Az RNS immunstimuláló hatásai ugyanis már közel 60 éve ismertek és már a 1990-es években közvetlen injekciózással is tesztelték a technológiát, a világjárvány kitörése pedig jelentős lendületet adott a további kutatásoknak.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A vakcina gyors kifejlesztéséhez hozzájárult többek között a rendkívüli nemzetközi együttműködés, a korlátlan finanszírozás, a politikai támogatás, valamint az olyan új technológiák alkalmazása, mint az mRNS- és vektorvakcinák. Emellett a klinikai vizsgálatok egyes szakaszait párhuzamosan futtatták, miközben a világméretű figyelem miatt a kutatók rendkívül gyorsan tudtak önkénteseket toborozni a tesztekhez.

A katonák gyakran az elsők között kapták meg az új oltásokat

A 19–20. század fordulóján számos vakcinát először katonai környezetben teszteltek. Így történt a tífusz, az influenza és a sárgaláz elleni oltások esetében is. Az amerikai hadsereg számára kiemelt fontosságú volt a fertőző betegségek elleni védelem, ezért a katonák gyakran elsőként részesültek az új vakcinákból, mielőtt azok a civil lakosság számára is elérhetővé váltak volna.  

Az influenza elleni vakcina például az 1940-es évek közepén kapott engedélyt katonai használatra, majd röviddel később a lakosság számára is hozzáférhetővé vált. A sárgaláz elleni első vakcina már az 1930-as években megjelent, azonban a hivatalos engedélyezésre egészen az 1950-es évekig várni kellett.

Ma már több mint 20 betegség ellen védenek az oltások

A vakcinák történetének talán legnagyobb sikere a feketehimlő felszámolása volt. A WHO 1967-ben indította el globális eradikációs programját, amelyet még a hidegháborús szembenállás sem akadályozott, az Egyesült Államok és a Szovjetunió egyaránt támogatta a kezdeményezést.  

A több mint egy évtizedes nemzetközi összefogás eredményeként 1980-ban a WHO hivatalosan is bejelentette, hogy a feketehimlőt sikerült felszámolni. Ez mindmáig az egyetlen olyan emberi fertőző betegség, amelyet teljesen sikerült eltüntetni a Földről.

A járványok elleni küzdelem pedig tovább folyik. Az elmúlt évtizedekben a vakcinák köre folyamatosan bővült, megjelentek a hepatitis B, a pneumococcus, a HPV, a rotavírus, a meningitis és a malária elleni oltások, miközben a kutatók új technológiákkal próbálják felgyorsítani a fejlesztéseket.

A WHO adatai szerint az oltásoknak köszönhetően az elmúlt 30 évben több mint felére csökkent a gyermekhalandóság világszerte, azonban továbbra is jelentős kihívást jelent, hogy a világ számos országában a gyermekek jelentős része még mindig nem jut hozzá az alapvető védőoltásokhoz.

Címlapkép: Getty Images

Jelentem Mégsem
0 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
A kommentkezelési szabályzatot itt találod.
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2026. június 21. vasárnap
Alajos, Leila
25. hét
Június 21.
Apák napja
Június 21.
A zene ünnepe
Június 21.
Jóga világnap
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2026. június 20. 19:23
Agrárszektor  |  2026. június 20. 20:08