Akár 7 napon belül jöhet az óriási fordulat: ezen a titkos alkun dolgozik most Trump és Irán

Az egyeztetésben iráni részről Abbász Aragcsi külügyminiszter, amerikai oldalról pedig Steve Witkoff és Jared Kushner vett részt. A találkozóra azután került sor, hogy a júliusban létrejött ideiglenes tűzszünet összeomlott, és azóta nem volt hasonló szintű közvetlen diplomáciai kapcsolat a felek között.

Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után bizakodóan nyilatkozott. Azt mondta, hogy Witkoff és Kushner „nagyon eredményes” megbeszélést folytatott az irániakkal közvetítők segítségével, és szerinte jelentős lendület alakult ki egy megállapodás felé.

A háttér azonban továbbra is feszült. Trump az ENSZ-közgyűlésen tartott beszédében még arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak döntenie kell, megállapodást köt Iránnal, vagy szélsőségesebb lépésekhez folyamodik. Teherán közben továbbra is az amerikai katonai nyomás megszüntetését követeli.

Az iráni külügyminisztérium szóvivője szerint Teherán katari közvetítőn keresztül továbbította feltételeit az amerikai félnek. Ezek között szerepel a háború lezárása minden fronton, valamint az Egyesült Államok által végrehajtott katonai műveletek és egyéb, Irán által agressziónak tekintett lépések beszüntetése.

Irán korábban már jelezte, hogy kész lenne újranyitni a Hormuzi-szorost, ha Washington enyhíti a katonai nyomást és feloldja az iráni kikötők blokádját. Egy magas rangú iráni tisztviselő a Reutersnek azt mondta, hogy megfelelő amerikai lépések esetén a stratégiai jelentőségű tengeri útvonal akár hét napon belül újra megnyitható lenne.

Ez az energiapiac számára sem mellékes. A Hormuzi-szoroson a háború előtt a világ olajfogyasztásának nagyjából ötöde haladt át, ezért a térség biztonsága közvetlenül hat a globális olajárakra és az üzemanyagpiacokra. Az elmúlt napokban már a diplomáciai egyeztetések reménye is lefelé hajtotta az olajárakat.

A Reuters szerint a Brent árfolyama szeptember 20-án 3,4 százalékkal, 100,34 dollárra esett hordónként, miközben a befektetők egyre inkább egy esetleges amerikai–iráni diplomáciai áttörésben bíztak. Azóta is a közel-keleti tárgyalások az egyik legfontosabb tényezőt jelentik az olajpiac számára.

Egyelőre azonban korai lenne áttörésről beszélni. A mostani kapcsolatfelvétel azt mutatja, hogy a diplomáciai csatornák újra működnek, de a felek között továbbra is jelentős nézetkülönbségek vannak. Az iráni és az amerikai álláspont közötti távolságot ráadásul a háború, a Hormuzi-szoros lezárása és az iráni nukleáris program körüli vita is nehezíti.

A következő napok egyik kulcskérdése ezért az lesz, hogy a New York-i egyeztetés után létrejön-e olyan tárgyalási folyamat, amely már konkrét feltételekről és kölcsönös engedményekről szólhat. Egyelőre annyi látszik, hogy a hónapok óta befagyott diplomáciai csatorna ismét megmozdult.