Nem a memóriazavar az Alzheimer-betegség legkorábbi jele: ennél a tünetnél már lehet gyanakodni

Ju-fej Huang és Csun Vang kutatócsoportja három hónapos, genetikailag módosított egereket vizsgált. Ezek az állatok az emberi Alzheimer-betegséghez hasonló béta-amiloid plakkokat növesztenek, ebben a korban azonban még semmilyen mérhető memóriakárosodást nem mutatnak. Az egereket egy egyszerű karnyomásos feladatra tanították meg, amelyben először az egyik kar lenyomásáért kaptak jutalmat, majd a szabályt megfordították. Az egészséges egerek napok alatt alkalmazkodtak az új helyzethez, a módosított egerek viszont kitartóan az eredeti kart nyomogatták, és képtelenek voltak elhagyni a begyakorolt viselkedést, miközben a térbeli memóriát mérő teszteken teljesen normálisan teljesítettek.

A viselkedési kudarcot a kutatók egy konkrét idegi pályához, a mediális prefrontális kérget a dorzomedialis striatummal összekötő hálózathoz kötötték, amely a döntéseket cselekvéssé alakítja. Az 5xFAD egerekben a prefrontális kéreg neuronjai kórosan túlműködtek, az ebből származó fokozott jel pedig a striatumban elnyomta a kolinerg interneuronokat, amelyek az acetilkolin felszabadításáért és így a rugalmas viselkedés biztosításáért felelősek. Az acetilkolinszint-csökkenés mértéke szorosan korrelált az egyes egerek viselkedési rugalmatlanságával.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rettegett, láthatatlan betegség nehezíti több százezer magyar család életét: sokan beletörődnek a súlyos teherbe, pedig lenne segítség

Friss becslés szerint az Alzheimer-betegség Magyarországon évente közel 236 milliárd forint társadalmi terhet jelent, melynek jelentős része az előrehaladott stádiumú betegek családját terheli.

A béta-amiloid felhalmozódása és az idegsejtek túlzott aktivitása egymást erősítő ördögi kört alkot, mivel az aktívabb neuronok több béta-amiloidot termelnek, ami tovább fokozza az idegsejtek ingerlékenységét. A kutatócsoport kemogenetikai módszerrel, egy molekuláris kapcsoló segítségével célzottan csillapította a túlműködő prefrontális-striatális pályát. A beavatkozás helyreállította az egerek kognitív rugalmasságát, normalizálta a prefrontális aktivitást, részben visszaállította az acetilkolin-jelátvitelt, valamint lassította a béta-amiloid felhalmozódását. A javulás ráadásul a kezelés befejezése után is fennmaradt.

A tanulmány egy szélesebb kutatási irányba illeszkedik, amely az emlékezetvesztést megelőző neurodegeneratív jeleket keresi. Korábbi vizsgálatok szerint a szagazonosítási tesztek gyenge eredményei, valamint a REM- és non-REM alvásszerkezet megváltozása szintén megelőzhetik a klasszikus Alzheimer-tünetek megjelenését.

Fontos hangsúlyozni, hogy az eredmények egyelőre kizárólag egérmodellen alapulnak. Az egereken alkalmazott szabálymegfordítási feladatok nem feleltethetők meg közvetlenül a humán kognitív teszteknek, a feltárt idegi mechanizmusokat pedig még emberben is igazolni kell képalkotó vizsgálatokkal vagy szövettani elemzéssel.