Illegális fiatalító csodaszerért őrül meg Európa: nagyon vigyázz, mit rendelsz az internetről, őrülten veszélyes!

A belgiumi Brugge-ben praktizáló Sebastiaan Van Cauwenberghe sebész és élettartam-kutató azt tapasztalja, hogy a negyvenes-ötvenes éveikben járó pácienseinek jelentős része már heteket tölt el influenszerek videóinak nézésével, mielőtt hozzá fordulna. A páciensek leginkább az injektálható peptidek – vagyis a rövid aminosavláncok – iránt érdeklődnek, amelyeknek a gyorsabb szövetregenerációt, a jobb alvást és a hatékonyabb bélműködést tulajdonítják.

A longevity-őrület egyik, ha nem a legismertebb úttörője Bryan Johnson, amerikai milliárdos, akinél ironikus módon nemrég gyógyíthatatlan betegséget diagnosztizáltak.

Az olyan vegyületek, mint a GHK-Cu, a TB-500 és a BPC-157, nem rendelkeznek az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) humán célú felhasználási engedélyével, ennek ellenére könnyen beszerezhetők az interneten. Van Cauwenberghe éppen ezért arra figyelmeztet, hogy senki ne vásároljon injektálható peptideket megbízhatatlan online forrásokból, amíg nem állnak rendelkezésre megbízható adatok a hosszú távú biztonságosságukról.

Az Europol az Euractiv megkeresésére közölte, hogy jelenleg nem követi nyomon sem ezeket a termékeket, sem a vásárlói köröket. Egy svéd biohacker szerint az északi országokban már rendkívül népszerűek a peptidek, és egyre több nagykereskedő jelenik meg Lengyelországban és Romániában is, bár a hatóanyagok jelentős része továbbra is kínai online patikákon keresztül érkezik Európába. A GLP-1-alapú fogyókúrás injekciók sikere – mint amilyen a Novo Nordisk által gyártott szemaglutid – az otthoni öninjekciózást is teljesen hétköznapivá tette.

A gyógyszeripar komoly üzleti lehetőséget lát ebben a trendben, a Bloomberg egyenesen milliárd dolláros aranyláznak nevezte a szürkepiaci peptidek kereskedelmét. Az Egyesült Államokban Robert F. Kennedy Jr. egészségügyi miniszter a peptidek szabályozásának enyhítését szorgalmazta, júliusban pedig az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatal (FDA) tanácsadó testülete megszavazta, hogy a gyógyszertárak több, még vizsgálat alatt álló peptidet – köztük a közösségi médiában népszerű BPC-157-et – is előállíthassanak.

A Novo Nordisk szóvivője az Euractivnak elmondta, hogy a cég friss klinikai vizsgálati adatai szerint a szemaglutid – az Ozempic és a Wegovy hatóanyaga – lassítja a biológiai öregedést, emellett védi a szívet, a vesét és a májat. "Bár ezek nem kifejezetten a hosszú élettartam vizsgálatára tervezett kutatások voltak, azt tapasztaltuk, hogy a szemaglutid több szerv biológiai korát is csökkenti" – mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy az adatokat 2026 végéig egy rangos orvosi folyóiratban kívánják publikálni.

Mike Doustdar, a Novo Nordisk vezérigazgatója nemrég úgy fogalmazott, hogy a vállalat már "valamelyest az élettartam-játszma részese". Az Eli Lilly eközben a retatrutid nevű kísérleti, elhízás elleni gyógyszerével már a klinikai vizsgálatok utolsó fázisában jár; ez a készítmény a testsúlycsökkentésen túl a gyulladások és a térdízületi kopás okozta fájdalmak enyhítésében is ígéretesnek tűnik.

Az EMA is lépéseket tett: frissítette a szintetikus peptidek gyártóira vonatkozó iránymutatásait, megkönnyítve ezzel a kisebb biotechnológiai cégek piacra lépését. A felhajtás és a valóság között ugyanakkor még mindig nagy a szakadék, hiszen a szürkepiacon reklámozott vegyületek többségénél hiányoznak a nagyszabású humán klinikai vizsgálatok, némelyiküket pedig a gyógyszergyártók korábban már elvetették a kiábrándító eredmények miatt.

Mindez egy mélyebb etikai kérdést is felvet: ha a sejtöregedést lassító és az élettartamot növelő gyógyszerek megjelennek a legális piacon, vajon ki fog hozzáférni ezekhez? Giulia Dal Maso, a Velencei Egyetem kutatója erre alkotta meg az "élettartam-kapitalizmus" fogalmát. Szerinte a hosszabb élet így magánprojektté válik azok számára, akik a tőkéjükkel és a technológiájukkal próbálják "feltörni a halált".