Katasztrófa szélén táncol a magyar egészségügy: rengeteg állami szolgáltatás szűnt meg, ezt már a betegek is érzik

A szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés egyre nehezebb Magyarországon - derül ki a Publicus Intézet reprezentatív kutatásából, amelyet a Népszava megbízásából készítettek. A felmérés szerint a magyarok 69 százaléka próbált az elmúlt egy évben egészségügyi szolgáltatást igénybe venni, ám 43 százalékuk nem jutott megfelelő időn belül szakorvosi vizsgálathoz vagy diagnosztikai eljáráshoz.

A politikai preferenciák mentén jelentős különbségek mutatkoznak: míg a kormánypárti szavazók 27 százaléka, addig az ellenzéki szimpatizánsok 49 százaléka számolt be ilyen nehézségekről. A politikailag el nem kötelezettek 46 százaléka tapasztalt hasonló problémákat.

A várólisták növekedése mögött elsősorban a kapacitáshiány áll, ami miatt egyre több szakrendelés és kórházi osztály kényszerül működésének felfüggesztésére. A Direkt36 portál friss adatai szerint 2024-ben az összes kórházi ágy 8,4 százalékán nem tudtak beteget fogadni, Budapesten ez az arány már a 10 százalékot is meghaladta.

A portálnak nyilatkozó, az egészségügyi irányítást ismerő forrás szerint az intézményekre nagy nyomás nehezedik, hogy elfedjék a szakemberhiányt, ezért osztályok és részlegek leállításával próbálják kezelni a kapacitáscsökkenést. A Publicus felmérés szerint a megkérdezettek 22 százaléka tapasztalta az elmúlt évben, hogy megszűnt olyan állami egészségügyi szolgáltatás, amelyre személyesen szüksége lett volna.

A szolgáltatások felfüggesztése mögött nemcsak az orvosok, hanem egyre inkább az ápolók hiánya is áll. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint mintegy 14 ezer ápoló hiányzik a felnőttellátásból. A Magyar Kórházszövetség őszi konferenciáján elhangzott, hogy az ápolói kar elöregedése is fenyeget, hiszen a jelenleg átlagosan 47 éves szakdolgozói állományból több mint húszezren tartoznak az 50 év feletti korosztályba.