Ezért fizetnek vagyonokat a magyarok a fogorvosoknak: nagyon durva, de a legtöbben ugyanazt a hibát követik el

Magán fogorvoshoz menni sosem volt olcsó „mulatság”, ám az utóbbi években olyan mértékben megdrágultak a fogászati kezelések Magyarországon, hogy ma már a legtöbb háztartás számára komoly nehézséget jelent ezek finanszírozása. Ennek ellenére még mindig sokan választják a magánszolgáltatókat, melynek oka lehet többek közt, hogy az állami finanszírozásban hosszú a várakozási idő, nehezen hozzáférhetőek a szakrendelések, sokaknak az ellátás minőségével is gondja akadhat, valamint azt sem szabad elfelejteni, hogy az állami ellátásban sem minden szolgáltatás ingyenes.

Az állami ellátórendszer hiányosságai

Dr. Kónya Éva fogszabályozó szakorvos a Pénzcentrumnak megerősítette, ahogyan az állami egészségügy más területein, úgy a fogászati ellátásban is komoly hiányosságok tapasztalhatók. A szakorvos az egyik legnagyobb problémaként az alulfinanszírozottságot említette, ami jelentősen megnehezíti a rendelők mindennapi működését. Mielőtt rátért volna a részletekre, a mindenki számára könnyebb érthetőség kedvéért röviden felvázolta a magyar fogászati ellátórendszer felépítését, amely három progresszivitási szintre tagolódik:

1. Alapellátás, vagyis a körzeti fogorvosi rendelők, amelyek a legtöbb ember számára ismertek.
2. Szakellátás, ahol a fogászat egy-egy szakterületére specializálódott szakorvos nyújt ellátást.
3. Emelt szintű szakellátás, amelyet jellemzően az egyetemi klinikák biztosítanak a bonyolultabb esetek kezelésére.

A szakorvos rámutatott, hogy a nagyobb városokban – így a fővárosban, a megyei jogú városokban és a nagyobb településeken – az alapellátás általában jól elérhető és a várólisták sem jellemzőek. A magánszektor térnyerését szerinte itt inkább a rövidebb várakozási idő, a rugalmasság, illetve a páciensek személyes preferenciái (például egy konkrét orvoshoz való ragaszkodás) indokolják, emellett sokan úgy érzik, hogy ott magasabb minőségű ellátást kapnak.

Dr. Kónya Éva megjegyezte, hogy a valódi nehézségek a kisebb településeken és falvakban jelentkeznek, ahol egyre több a betöltetlen fogorvosi praxis. Mint kiemelte, 2025 januárjában 239 ilyen praxis volt Magyarországon, és bár a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) pályázatokkal próbálja ösztönözni a letelepedést és a praxisjog-vásárlást, a számuk mégsem csökken. A szakorvos szerint ennek az az oka, hogy a fiatal fogorvosok számára nem vonzó a hátrányos helyzetű térségekben való letelepedés, és egy kizárólag NEAK- finanszírozott praxisra építeni a jövőt rizikós, amit a legtöbben csak akkor vállalnak, ha mellette magánellátásban is dolgozhatnak, hiszen ez a kettő együtt biztosíthatja az egzisztenciális stabilitást. 

Hozzátette, hogy a betöltetlen praxisok ellátási területeit ugyan kijelölik, de ezek gyakran földrajzilag távol esnek az érintett településektől, ami a betegek számára rendkívül hátrányos.

Az eleve hátrányos helyzetű lakosság így sokkal nehezebben jut hozzá az ingyenes állami ellátáshoz, miközben a magánfogászat számukra többnyire elérhetetlen

– húzta alá a szakorvos. 

További problémaként említette a fogászati szakellátásokhoz való hozzáférést, ami már nemcsak a kistelepüléseken, hanem országos szinten is érezhető. Mint mondta, a várólisták kezelése is rendkívül nehéz, különösen akkor, ha egy szakellátás megszűnik, hiszen így a még működő szakrendelések válnak túlterheltté, ami tovább rontja a hozzáférést.

Mindezek mellett azt is érdemes megemlíteni, hogy az állami ellátásban sem minden ingyenes. Térítésmentesen csak az alábbi fogászati ellátások vehetőek igénybe: sürgősségi ellátás; szűrővizsgálat (meghatározott gyakorisággal, pl. 18 éves kor felett évente egyszer); szakorvosi beutaló alapján góckutatás és más alapbetegségekhez kapcsolódó fog és szájbetegségek kezelése; fogmegtartó kezelés (amalgám és esztétikus fogtömés foganként és fogfelszínenként, gyökértömés foganként évente egyszer, ellátási esetenként gyökérkezelés); fogsebészeti ellátás; fogkőeltávolítás; ínyelváltozások kezelése.

Ennyit drágult a magánellátás

Az állami ellátás hiányosságai miatt tehát egyre többen fordulnak a magánfogászatok felé, ugyanakkor ennek ára van – a kezelések díjai pedig az utóbbi években jelentősen megemelkedtek.

Egy egyszerű tömés ma már több tízezer forintos kiadással jár: például egy esztétikus tömés legtöbbször 30–40 ezer forinttól indul, ez néhány évvel ezelőtt átlagosan 20–25 ezer forintba került. Sok helyen a fogorvosi szakvizsgálat, a status-felvétel és a kezelési terv elkészítése sem került pénzbe, ma már viszont ezekért is elkérnek sokszor 14–16 ezer forintot.

A fogeltávolítás is drágább lett, míg 2021-ben 15 ezer forint körül mozgott az ára, ma átlagosan minimum 20 ezer forintot kérnek érte, de még nagyobbat ugrott a fogkő leszedése, ami néhány évvel ezelőtt ívenként körülbelül 8000 ezer forinttól indult, ma már ez is minimum a duplájába kerül, így legtöbbször legalább 32 ezer forinttal kell számolnunk ezért az ellátásért.

Az egyik legdrágább fogászati kezelés egyértelműen az implantátum, ami évekkel ezelőtt is a százezer forintos tartományba esett, ma viszont – gyártótól és típustól függően – akár közel 400 ezer forint is lehet egyetlen implantátum, ha pedig csontpótlás vagy több implantátum is szükséges, milliós kiadásról is beszélhetünk. 

Mi az oka a drágulásnak?

Dr. Kónya Éva először is felhívta a figyelemt, hogy a fogászat ma már egy rendkívül fejlett, technológia-intenzív terület, ahol az orvosi precizitás és a korszerű eszközök kulcsszerepet játszanak. Mint mondta, az utóbbi években rengeteg új eljárás és anyag jelent meg, amelyek nagy pontosságot, időráfordítást és magas szintű szaktudást igényelnek.

Arra is rámutatott, hogy a fogászati ellátás alapvetően eszköz- és anyagigényes szakma, és ezen a területen jelentős drágulás történt az utóbbi időben. A modern berendezéseknek sok esetben rendkívüli költségei vanna: maga a kezelőegység – amelyben a beavatkozások történnek – alsó kategóriában is 3,5–7 millió forinttól indul, a különböző kiegészítők, kézidarabok és műszerek pedig további milliókat jelentenek. A szakorvos szerint nélkülözhetetlenek továbbá a sterilizáló berendezések, a röntgenek, a szívórendszerek és az informatikai szoftverek is, melyek szintén komoly költségtényezők.

A szakorvos kitért arra is, hogy egyre több modern technológia és eszköz jelenik meg a fogászatban, és a rendelők egyre többet költenek korszerű anyagokra, importált eszközökre, márkás protetikai elemekre és sterilizálásra, melyek beszerzési költségei a devizaárfolyamok, a szállítási költségek és a gyártói áremelések hatására folyamatosan növekednek, és amelyek beépülnek a végfelhasználói árba. A Covid-időszak pedig az egyszer használatos eszközök, védőfelszerelések és fertőtlenítő anyagok ára is jelentősen emelkedett.

Ugyanakkor dr. Kónya Éva azt is kiemelte, hogy a fogorvosi rendelőkben az árképzés nem csupán az anyagköltségen alapul, a fentebbiekhez az asszisztencia és az orvos bérköltsége is hozzájárul, valamint a folyamatos továbbképzések, a rendelő fenntartási költségei, az adók és a piaci áron fizetett rezsidíjak. Ez utóbbival kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy 2022-ben az energiaárak az Európai Unióban történelmi magasságokba emelkedtek, ami tartósan beépült a fogászati szolgáltatások költségszerkezetébe.

Ezenkívül rengeteg olyan költség is megjelenik a kezelési díjakban, amelyre a laikusok nem is gondolnak. A teljesség igénye nélkül említeném a takarítás, a veszélyes hulladék kezelés, a különböző engedélyek díjait, a kamarai tagdíjakat, a háttérben dolgozó kiszolgáló személyzet költségeit, a védőfelszerelések díját, és még sorolhatnám azokat a költségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a rendelő megfeleljen a jogszabályi előírásoknak

– sorolta dr. Kónya Éva. Hozzátette, hogy a rendelőknek egyre szigorúbb szakmai és higiéniai követelményeknek is meg kell felelniük, ami szintén növeli a működési költségeket.

„Mindezek együtt eredményezik a kezelések árát, de ezek nélkül nem lehetne biztonságos, pontos és tartós eredményt nyújtani. Az egészség megőrzése és helyreállítása a legfontosabb cél. A fogászatban pedig ez csak a legmegfelelőbb technológiák és anyagok alkalmazásával érhető el” – magyarázta a szakorvos.

A halogatás ára

A magas árak következménye lehet az is, hogy sok páciens halogatja a kezelést. Dr. Kónya Éva is megerősítette, hogy a páciensek a korábbi évekhez képest jobban meggondolják, hogy mire költenek. A szakorvos szerint ennek oka nem feltétlenül az, hogy ne tartanák fontosnak a fogászati ellátást, hanem inkább az, hogy a mindennapi megélhetési költségek mellett nehezebben tudják kigazdálkodni a költségesebb beavatkozásokat.

A szakorvos elmondta, hogy leggyakrabban a nagyobb anyagi ráfordítást igénylő, hosszabb távú és összetett kezelések, például a fogpótlások, implantátumok és a fogszabályozó kezelések kerülnek háttérbe, ugyanakkor az is előfordul, hogy egy egyszerűbb beavatkozás, például egy töméscsere vagy egy kezdeti szuvasodás kezelése marad el.

Fontos azonban kiemelni, hogy a halogatás mindig kockázatos. A szakorvos szerint az apróbb probléma idővel súlyosbodhat: egy elhanyagolt szuvasodás gyökérkezelést vagy akár fogeltávolítást is eredményezhet, ami végül jóval nagyobb költséggel jár. Mint mondta, a fogszabályozás esetében a késlekedés gyakran a rendellenesség súlyosbodásához vezet, ami meghosszabbíthatja a kezelési időt és megnehezítheti a beavatkozást.

A legfontosabb tehát, hogy a páciensek ne halogassák a kezeléseket, hiszen a korai beavatkozás szinte minden esetben egyszerűbb, gyorsabb és költséghatékonyabb megoldást jelent

– javasolta dr. Kónya Éva.

EZ IS ÉRDEKELHET

Leáldozott az ingyenes fogászatnak? Rengeteg praxis áll üresen: páciensek százezreit érinti

2025. januárban 628 ezer fő tartozott a NEAK adatai alapján tartósan betöltetlen fogorvosi praxishoz, míg 2024. januárban 565 497 ezer fő. Az emelkedés 11 százalékos.

Így lehet könnyíteni a költségeken

Jó hír lehet, hogy egyes rendelők részletfizetési lehetőségeket kínálnak, vagy egészségpénztári kártyával is fogadják a fizetést, ami segíthet a költségek elosztásában. Dr. Kónya Éva szerint a páciensek is gyakran érdeklődnek a részletfizetési lehetőségek iránt, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy ennek lehetősége elsősorban a kezelés típusától függ.

Mint kifejtette, egy rövidebb beavatkozás, például egy tömés elkészítése jellemzően azonnali fizetést igényel, hiszen a kezelés egy alkalommal lezárul. Ezzel szemben a nagyobb volumenű, költségesebb beavatkozások (például a fogpótlások) esetében, amelyek több lépésből, több napon vagy héten át zajlanak, már van lehetőség a részletekben történő fizetésre, de a fogszabályozás esetében sem fizeti meg a páciens egyszerre a teljes kezelési díjat, hanem az egyes kezelési alkalmak során, időarányos részletekben történik az elszámolás.

Az egészségpénztári konstrukciókkal kapcsolatban a szakorvos elmondta, hogy amennyiben a páciens rendelkezik egészségpénztári tagsággal, lehetőség van arra is, hogy a számla az adott egészségpénztár nevére és címére kerüljön kiállításra. Ebben az esetben az egészségpénztár és a páciens egymás között rendezi a költségeket, ami a rendelő számára egyszerű és átlátható adminisztrációt jelent.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nagyon nem mindegy, mivel mosod a fogad: az ilyen fogkefe fogínygyulladást okozhat

Ha a lepedéket 24 órán belül nem távolítjuk el a fogak nem öntisztuló felszíneiről (fognyak, fogközök), fogínygyulladás alakulhat ki.

Ezt a hibát követjük el a leggyakrabban

Talán nem meglepő, hogy dr. Kónya Éva is a megelőzést, a rendszeres fogorvosi kontrollt és a szűrővizsgálatok fontosságát hangsúlyozta, mikor arról kérdeztük, mi tehetünk azért, hogy ne kelljen komoly összegeket a fogorvosnál hagynunk. Mint kifejtette, a legtöbb fogászati probléma korai stádiumban egyszerűen, gyorsan és viszonylag olcsón kezelhető, ha azonban valaki csak akkor fordul fogorvoshoz, amikor már fájdalmat érez, addigra a probléma rendszerint előrehaladott állapotban van, és a kezelés jóval összetettebbé, időigényesebbé és költségesebbé válik.

A leggyakoribb hiba, amit a páciensek elkövetnek, hogy a panaszmentességet az egészséggel azonosítják – vagyis, ha nem fáj semmi, nem mennek el ellenőrzésre

– mutatott rá a szakorvos. Hozzátette, hogy sokszor a problémák egy rövid kontrollal időben felismerhetők lennének. Mint mondta, a fogszabályozás területén a korai felismerés különösen nagy jelentőséggel bír.

A kontrollvizsgálatokkal kapcsolatban a szakorvos emlékeztetett, hogy felnőttek esetében évente javasolt még akkor is, ha nincsenek panaszok. Mindez az egészségmegőrzés mellett abban is segít, hogy a kezelések tervezhetőek és kiszámíthatók legyenek, ráadásul a rendszeres szűrővizsgálat a szájüregi daganatok korai felismerésében is életmentő szerepet játszhat. Gyermekek esetében pedig félévente van iskolai, csoportos szűrővizsgálat.

A jövő fogászata

Dr. Kónya Éva a jövőbeni árak alakulásáról elmondta, hogy a fogászatban is folyamatosan megjelennek olyan új technológiák és eljárások, amelyek hosszabb távon képesek csökkenteni a kezelések költségeit, még akkor is, ha rövid távon elsőre drágábbnak tűnhetnek.

„Ilyenek például a digitális lenyomatvétel és a 3D nyomtatás, amelyek pontosabb, gyorsabb és kevesebb hibalehetőséget hordozó megoldásokat kínálnak. A CAD/CAM technológiával készült koronák és fogpótlások rövidebb idő alatt, kevesebb próbával készülnek el, ezáltal a pácienseknek is kevesebb alkalommal kell felkeresniük a rendelőt. A modern fogászati anyagok, mint például a kompozit, a cirkónium vagy az üvegkerámia, jóval tartósabbak, mint a korábbi generációs megoldások” – sorolta a lehetőségeket a szakorvos.

Hozzátette, hogy bár ezek a kezdeti beruházási költségek szempontjából magasabbnak tűnhetnek, hosszabb távon gazdaságosabbak, mivel ritkábban kell őket javítani vagy cserélni. Dr. Kónya Éva szerint összességében a digitalizáció és az anyagfejlesztés nemcsak a fogorvos munkáját teszi hatékonyabbá, hanem a páciensek számára is kiszámíthatóbb, tartósabb és hosszú távon költséghatékonyabb ellátást biztosít.