Hihetetlen dolog derült ki a magyarok egészségéről: ebben a dologban bőven előzzük a nyugatot

Miközben Magyarország rendszerint rosszul szerepel az elhízás, az alkoholfogyasztás, a szív- és érrendszeri betegségek vagy a dohányzás európai rangsoraiban, van egy terület, ahol meglepően jól állunk: az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásában. Egy friss európai összehasonlítás szerint a magyar háztartások vásárlásainak mindössze 21,1%-át teszik ki ezek az iparilag manipulált termékek – szemben például a brit 50,7%-kal. (A régióban ugyanakkor Magyarország egy kicsit rosszabbul teljesít, mint a környező országok). Ez a statisztika fontos jelzés lehet arról, hogy nálunk talán még él a főzés kultúrája – és ez életmentő lehet.

Egy statisztika, amiben Magyarország sem hasal el

Amit megeszünk: Európa ultrafeldolgozott élelmiszer-függősége – és végre egy jó hír Magyarországról
A táplálkozás nem csupán az egészség fenntartásának egyik eszköze – az, amit nap mint nap a tányérunkra teszünk, szoros összefüggésben áll az életminőséggel, a betegségek kialakulásával és még az élettartamunkkal is. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek (pl. készételek, csomagolt snackek, cukrozott üdítők, előrecsomagolt húshelyettesítők) fogyasztása az elmúlt évtizedekben meredeken emelkedett – és ez a trend nem hagyja érintetlenül Európát sem.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt a lista: ezek az energiaitalok már most kibújtak a betiltás alól, gyerekek is megvehetik őket

A legtöbb ismert márka energiaitala tiltólistára kerül a 18 éven aluliaknak júniustól, de több koffeines termék is kimaradhat a tiltás alól - szabadon vehetnék őket a fiatalok.

Szétszakadó kontinens a táplálkozásban

A Public Health Nutrition adatai alapján készült térkép azt mutatja, hogy az egyes országokban a háztartási élelmiszer-vásárlások hány százaléka áll ultrafeldolgozott termékekből. A különbségek drámaiak.

Ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása Európában. Forrás: Public Health Organization, UK.

Mint látható, a térképen három szín jelöli a helyzet súlyosságát:

• Kékkel, ahol az ultrafeldolgozott élelmiszerek aránya 25% alatt van
• Sárgával, ahol 25–50% között van
• És pirossal, ahol 50% felett

Európa nyugati és északi része dominánsan sárga, néhol már piros – míg a déli és közép-keleti országok nagy része kék. Ez nemcsak étkezési szokásokat mutat, hanem gazdasági, kulturális és életmódbeli különbségeket is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ennek sokan nem fognak örülni: rengeteg magyar étkezik így, nem is tudják, de óriási árat fizetnek

A valós életben követett kalóriakorlátozó diéták és az elhízás gyakran táplálkozási hiányosságokhoz is vezetnek.

A lista két vége

Legrosszabbul áll az Egyesült Királyság, ahol az ultrafeldolgozott élelmiszerek az összes háztartási vásárlás 50,7%-át teszik ki – ez már piros kategória.

A legjobb helyzetben Portugália van, mindössze 10,2%-kal – vagyis az ottani ételek döntő többsége friss vagy minimálisan feldolgozott.

Franciaország (14,2%), Olaszország (13,4%), Görögország (13,7%) és Spanyolország (20,3%) is jól állnak – ezek az országok a hagyományos mediterrán étrendek bölcsői, ahol a főzés, a friss alapanyagok és a természetes ízek központi szerepet játszanak.

Így áll Magyarország

Hazánk 21,1%-kal kék kategóriába esik – a „jó” zónába, ezzel megelőzve Ausztriát (35,0%), Németországot (46,2%), Belgiumot (44,6%), sőt még a gazdagabb Írországot (45,9%) is.

Ez különösen figyelemreméltó, mivel hazánk egyik egészségügyi rangsorban sem szokott élen végezni: legyen szó elhízásról, szív- és érrendszeri betegségekről, dohányzásról, alkoholfogyasztásról vagy fizikai inaktivitásról – gyakran Európa sereghajtói között találjuk magunkat.

De legalább táplálkozási szempontból, legalább ezen a térképen, pozitív kivétel vagyunk. Az alacsony arány azt jelzi, hogy a magyar háztartásokban még mindig viszonylag nagy arányban főznek otthon, vásárolnak friss hozzávalókat, és kevésbé dominálnak az előrecsomagolt, iparilag manipulált termékek.

Mi számít ultrafeldolgozottnak – és miért baj az, ha ezeket esszük?

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek nem pusztán „kényelmi termékek.” Ezeket úgy tervezték, hogy ízük, állaguk, szavatosságuk maximalizálva legyen – viszont gyakran tele vannak hozzáadott cukorral, sóval, zsírral, mesterséges adalékokkal, emulgálószerekkel, színezékekkel és ízfokozókkal. Ugyanakkor tápanyagtartalmuk gyakran alacsony, rost- és vitaminhiányosak, és minimális bennük a természetes összetevő.

Számtalan kutatás kötötte már össze a rendszeres ultrafeldolgozott étel-fogyasztást:

• Az Elhízással
• A 2-es típusú cukorbetegséggel
• A magas vérnyomással
• A szív- és érrendszeri betegségekkel
• Az emésztőrendszeri problémákkal
• A pszichés zavarokkal
• És a megnövekedett halálozási kockázattal.

Miért eszik többen mégis ezeket Nyugaton?

Az okok összetettek:

• Időhiány: gyorsan elkészíthetők, mikrózhatók.
• Kényelem: nem kell főzni, elég kibontani.
• Marketing: sok ilyen termék „egészségesnek” tűnik – protein szeletként, gluténmentesként vagy "fitness snackként" árulják.
• Kulturális változások: a főzés háttérbe szorul.
• Gazdasági érdekek: az ipari élelmiszergyártás hatalmas üzlet.

Mit tanulhat Európa Délről – és tőlünk?

A déli országok példája és Magyarország viszonylag kedvező helyezése is azt mutatja: nem sorsszerű, hogy az emberek ultrafeldolgozott ételeket egyenek. Kulturális hagyomány, oktatás, közösségi szokások és a konyhai önállóság mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egy ország jó helyre kerüljön ezen a térképen.

A térkép nem csak statisztikai érdekesség – tükröt tart elénk. Az egészség nem kizárólag az edzőtermekben, hanem a konyhákban, piacokon, sőt: a bevásárlókosarakban kezdődik. Magyarország számára ez az adat egy ritka jó hír – de nem szabad hátradőlnünk. Az, hogy még most sokan főznek, nem jelenti azt, hogy ez mindig így is marad. Ha okosan élünk vele, lehet ez az alap egy egészségesebb jövőhöz.