Maradékmentő vasárnapi finomság: titkos recept a nagyi konyhájából, ami jobb is lehet, mint maga a rántott hús

Nagyanyáink konyhájában ez teljesen természetes volt: semmi sem ment kárba, inkább kitalálták, mi készüljön belőle. A szikkadt kenyérből fokhagymás pirítós vagy levesbetét lett, a maradék főtt húsból laktató melegszendvicskrém, a tegnapról megmaradt krumpliból pedig nagyanyám friss tócsnit sütött. Akkoriban még nem hívták ezt zero waste-nek vagy pazarlásmentes főzésnek, de nem is a név a lényeg, hanem a szemlélet. A legtöbb konyhai maradék ugyanis valóban megmenthető – csak tudni kell, hogyan nyúljunk hozzá.

Ráadásul mintha maga az élet is így rendezte volna: nem vettétek észre, hogy sok ételnek másnapra még jobb lesz az íze? A pörkölt összeérik, a töltött káposzta karakteresebb lesz, a rakott ételek pedig szinte új életre kelnek. Nagyanyáink ezt pontosan tudták, és a maradékot nem problémának, hanem lehetőségnek látták.

A legtöbb maradék valahogy menthető – csak nem mindegy, hogyan

Hogy néhány beszédes adattal is alátámasszuk mindezt: Magyarországon évente mintegy 230 ezer tonna élelmiszer végzi a kukában, ami fejenként nagyjából 21,5 kilogramm kidobott ételt jelent. Döbbenetes számok ezek, mögöttük azonban egy nagyon egyszerű kérdés húzódik: miért könnyebb kidobni valamit, mint időben újragondolni a sorsát? Miért nem tanulunk inkább nagyanyáinktól, akik szinte semmit sem hagytak veszendőbe menni? Persze vannak helyzetek, amikor nincs mérlegelés: ha az étel romlott, penészes vagy kellemetlen szagú, annak a szemetesben a helye. De ha csupán kiszáradt, egy-két napos, vagy egyszerűen csak „ottfelejtődött” a hűtőben, még bőven lehet belőle egy ízletes vacsora, tartalmas leves vagy akár egy teljesen új fogás. Sokszor csak egy kis kreativitás kell hozzá – pontosan az a fajta leleményesség, amely nagyanyáink konyháját is jellemezte.

Régi időkben ez nem volt kérdés:

• a sült húsból másnap melegszendvics vagy rakott étel készült
• a szikkadt kenyérből bundás kenyér, zsemlemorzsa, kruton vagy kenyérleves lett
• a párolt zöldségekből krémleves, rakottas vagy zöldséges omlett született
• a főtt krumpliból, főtt tésztából pedig saláta vagy épp tócsni került az asztalra.

A konyhában sül a rántott hús, az illatok pedig betöltik a lakást – de mi legyen a maradék panírral?

A megmaradt tojás és prézli nálatok is gondolkodás nélkül a kukában végzi? Pedig kár érte. A legegyszerűbb – és sokszor a legfinomabb – maradékmentési trükk épp a panír újragondolása. A mami konyhájában ez magától értetődő volt. Egy kevés tojás, egy marék prézli, és máris készült valami ropogós, frissen sült falat, ami sokszor legalább olyan jó lett, mint maga a főfogás. Nem volt benne semmi bonyolult: csak egy kis lelemény, és az a fajta szemlélet, hogy ami még jó, azt nem dobjuk ki.

Ami kell hozzá:

• megmaradt tojás (felvert vagy tojáslé)
• maradék prézli vagy zsemlemorzsa
• kevés só, ha szükséges
• olaj a sütéshez
• reszelt sajt

Ha maradt felvert tojás vagy tojáslé a rántott hús készítése után, ne öntsd ki – ez lesz az alap a panírozáshoz. Ha több tojás is megmaradt, keverd össze egy tálban, és enyhén sózd meg. Ha szeretnéd még ízesebbé tenni, keverhetsz bele egy kevés reszelt sajtot is – ettől krémesebb, gazdagabb ízt kap a panír. A prézlit tedd egy lapos tálba, és ha szükséges, morzsold finomabbra. A natúr vagy enyhén fűszerezett prézli egyaránt jól működik, de itt is adhatsz hozzá egy kevés reszelt sajtot, ha karakteresebb, ropogósabb végeredményt szeretnél.

Forrósíts olajat egy serpenyőben közepes hőfokra. A kisebb falatokat – legyen az kenyérdarab, maradék hús, sajt vagy akár zöldség – először forgasd meg a tojásos-sajtos keverékben, majd hempergesd meg a prézliben.

Ezután mehetnek az olajba. Süsd őket aranybarnára mindkét oldalukon, majd szedd ki papírtörlőre, hogy leitassa a felesleges olajat. Frissen, ropogósan a legjobbak – a sajttal megbolondítva pedig még inkább visszahozzák a vasárnapi konyha hangulatát.

Tippek, variációk:

• Ha nincs elég tojás, egy kevés víz vagy tejföl segíthet, hogy elegendő „panír” legyen.
• A prézlihez mehet egy csipet fokhagymapor vagy pirospaprika is.
• Kis darab kenyér is bepanírozható így, gyors, olcsó nassolnivaló lesz belőle.

@turbok.peter

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 30 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,62 százalékos THM-el, havi 221 733 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a Magnet Bank ahol 6,71%, az UniCredit Banknál 6,78%, az Ersténél 6,82, míg a CIB Banknál 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

♬ eredeti hang - Turbók Péter

Öntött perec – a nagypapa kedvence

Nagyapám nagy kedvence volt, ő csak görhének hívta. Ha szikkadt kiflit talált a kenyértartóban, reggelire magának készítette el – egyszerűen imádta, és bennünket, gyerekeket is ezzel kínált. Semmi más nem kellett hozzá, mint szikkadt perec, de a harmadnapos bolti zsemle is tökéletesen megfelelt. A világ egyik legegyszerűbb és legspórolósabb étele volt: sem recept, sem nagybevásárlás nem kellett hozzá.

A hagyományos falusi portákon ugyanis mindig akadt hagyma és disznózsír. Nagyapám felkockázta a hagymát, zsírban megpirította, majd a kockára vágott zsemlét is megforgatta benne. Ezután tejjel és tejföllel locsolta meg – ennyi volt az egész. A sót még ki is lehet felejteni, de egy csipetnyi nagyon jól áll neki.

Így is elkészíthető modernebb változatban is: olajjal vagy olívával, akár friss zöldségekkel kiegészítve is működik, így egy könnyedebb, böjti reggeli is lehet belőle.

Fontos azonban megjegyezni, hogy ez nem az a görhe, amit Palócföldön így neveznek. Ott egy édes ízvilágú, kukoricalisztből készült tésztát hívnak így, amelyet gyakran szilvalekvárral fogyasztanak. Zalában is ismert ez a tepsiben sült, desszertnek is beillő fogás, ott málé néven emlegetik.

Sok családban elképzelhetetlen volt, hogy egy süteményből bármi is megmaradjon

A szikkadt péksüteményekből a háziasszonyok mindig is rengetegféle finomságot készítettek: a mákos vagy diós guba hagyományosan is száraz kifliből készül, a szikkadt zsemle pedig remek alapja lehet egy gyümölcsös kenyérpudingnak, míg a kiszáradt kalácsból a legfinomabb máglyarakás születik.

A túl kemény mézeskalácsot – amit január végén már senkinek sem volt kedve elrágcsálni – vagy a kekszet egyszerűen össze lehet törni mozsárban vagy késes robotgépben. Így máris kész az alap egy réteges pohárkrémhez, de akár egy New York-i sajttorta kekszes alapjához is kiváló. És ha valami igazán egyszerűre vágyunk, ezekből készülhet klasszikus kókuszgolyó is: egy kis kakaóporral, tejjel és kókuszreszelékkel összegyúrva pillanatok alatt nosztalgikus, házi édességet kapunk.

Desszertnek süssünk mákos bobájkát

A mákos bobájka hagyományos magyar desszert, amely nemcsak a hasat tölti meg, hanem a hiedelem szerint ha karácsony tájá sütjük, szerencsét is hoz az új évre. Lényegében az eredeti mákos guba továbbgondolt változata, amely régen kelttésztából készült – de ma már nyugodtan helyettesíthetjük szikkadt kiflivel is.

A tészta alapja liszt, cukor, vaj, élesztő, tojás, vanília és citromhéj, amelyet gondos dagasztás után kelesztenek, majd rudakká formázva újra pihentetnek és megsütnek. A frissen sült tésztát hagyják kissé kiszáradni, hogy jobban magába szívja a későbbi ízeket.

Mákos bobájka, avagy az eredeti mákos guba (Fotó: HelloVidék)

A desszert lelke a vaníliasodó, amely tojássárgájából, tejből, cukorból, lisztből és vaníliából készül, lassan besűrítve krémes állagúra. A felkarikázott tésztát ezzel locsolják meg, majd darált mákkal és porcukorral rétegezve készül el a klasszikus, szaftos édesség. A részletes receptet pedig egy régebbi Gasztromesénkben, ITT találjátok hozzá!