Óriási tévhit dőlt meg a vízivással kapcsolatban: ezt rengeteg magyar benézte

Egy több mint 1600 beteg bevonásával készült vizsgálat azt kutatta, hogy segít-e a megnövelt folyadékbevitel a vesekövek kiújulásának megakadályozásában. Meglepő módon azoknál, akiket különböző módszerekkel – például okoskulaccsal és anyagi ösztönzőkkel – motiváltak a gyakoribb ivásra, nagyjából ugyanannyi kő alakult ki, mint a kontrollcsoport tagjainál. Ennek oka azonban nem az, hogy a vízivás hatástalan.

A résztvevők egyszerűen nem érték el a kívánt mennyiséget. Átlagosan csak 1,8 liter vizeletet ürítettek a célként kitűzött 2,5 liter helyett. A kutatók szerint, ha sikerült volna tartani az előírt mennyiséget, a kövesedés kockázata is csökkent volna. A szakorvosok egyetértenek abban, hogy a folyadékpótlás továbbra is kulcsfontosságú. Az eredmények eléréséhez azonban "agresszív" mértékű hidratálásra van szükség.

A vesekövek apró, kemény lerakódások, amelyek a vizeletben lévő ásványi anyagok és sók kristályosodása során alakulnak ki a vesében. Méretük a homokszemnyitől egészen a golflabdányiig terjedhet. Kialakulásuk kockázatát növeli a genetikai hajlam, a krónikus dehidratáltság, valamint bizonyos étrendi tényezők és az éghajlat. Leggyakoribb típusuk a kalcium-oxalát kő. Ritkábban húgysavkövek is kialakulhatnak, különösen túlzott állatifehérje-fogyasztás vagy bizonyos alapbetegségek, például cukorbetegség esetén.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kiderült a palackozott vizek sötét titka: literszám vedelik, de ezzel sokan nem számolnak

Egy friss amerikai kutatás szerint a palackos víz háromszor annyi nanoműanyagot tartalmaz, mint a kezelt ivóvíz.

A kövek jelenléte, illetve távozása rendkívül erős fájdalommal jár. Sokan tévesen azt hiszik, hogy a fájdalom akkor a legrosszabb, amikor a kő a húgycsövön keresztül elhagyja a testet. Valójában a kínzó érzés már korábban jelentkezik, amikor a kő áthalad a vese és a húgyhólyag közötti szűk húgyvezetéken. A leghevesebb fájdalmat az okozza, ha a kő elakad, és megakadályozza a vizelet áramlását. Ez a vese üregrendszerének kitágulásához és heves görcsökhöz vezet, amit gyakran súlyos hát- és derékfájdalom, valamint hányinger kísér.

A kisebb kövek gyakran orvosi beavatkozás nélkül is távoznak. A nagyobbak esetében azonban gyógyszeres kezelésre, lökéshullámos kőzúzásra vagy sebészeti beavatkozásra lehet szükség. A legfontosabb lépés a megelőzés, amelynek alappillére a már említett folyadékfogyasztás. A szakértők szerint naponta annyi vizet vagy egyéb, cukrozatlan folyadékot kell inni, hogy a vizelet mennyisége elérje a 2,5 litert. A dehidratáltság elkerülése érdekében nem szabad megvárni a szomjúságérzetet, mivel az már a szervezet vészjelzése. A megfelelő folyadékbevitel legjobb indikátora a vizelet színe, amelynek – a reggeli elsőt leszámítva – halványsárgának kell lennie.

A hidratálás mellett az étrend is meghatározó szerepet játszik. Kifejezetten javasolt a só, valamint a magas oxaláttartalmú ételek – például a spenót, a mandula és az étcsokoládé – bevitelének csökkentése. Gyakori tévhit, hogy a kalciumot kerülni kell. A megfelelő mennyiségű étrendi kalcium kifejezetten véd a vesekövek ellen, bár a kalciumtartalmú étrend-kiegészítőkkel óvatosan kell bánni.

Hasznos lehet a húsfogyasztás mérséklése, valamint a citrátbevitel növelése citrom vagy limonádé formájában. Ez ugyanis segít feloldani a vizeletben lévő kalciumot, és gátolja a kristályképződést. Ha az életmódváltás nem hoz eredményt, a szakorvos által felírt gyógyszerek – például a kálium-citrát vagy a tiazid típusú vízhajtók – segíthetnek a kövek újbóli kialakulásának megakadályozásában.