Sok olimpikonnak végig ott volt a csodafegyver a zsebében, mégsem élt vele: erre kéne figyelniük

A Stanford Egyetem kutatóinak új tanulmánya szerint az alvás meghosszabbítása javította a sprintidőket és csökkentette a fáradtságot az egyetemi kosárlabdázók körében. Más tanulmányok kimutatták: azok az élsportolók, akik három éjszakán át négy órát alszanak éjszakánként, csökkent ízületi koordinációt szenvednek el és nem képesek olyan magasra ugrani. Az ultramaratonfutók esetében pedig verseny előtti éjszakákon alvással töltött idő jelentős eltéréseket mutatott teljesítményükben.

A 2021-es tokiói nyári olimpiai játékokra tartó repülőútja napján Rhys McClenaghan, ír tornász hajnali fél ötkor kelt, hogy beiktasson egy edzést. A jetlag leküzdése érdekében úgy tervezte, hogy a 16 órás repülőút első felében alszik, remélve, hogy a tesztek órája az új időzónához - Dublinhoz képest nyolc órával korábbi időzónához - igazodik, amikor leszáll.

"Az edzőm azt mondta, hogy az éjszaka közepén fel kell tudnia ébreszteni, és azonnal el kell tudnom végezni egy gyakorlatot" - mondta McClenaghan egy videóban, amelyet akkoriban tett közzé a YouTube-on.

A legtöbb olimpiai sportoló éveken át tartó kemény edzés- és kondicionálóprogramokon megy keresztül. Az alvás azonban döntő fontosságú, és gyakran figyelmen kívül hagyott része annak, hogy valaki hogyan teljesít a játékokon. Köztudott, hogy az alvás létfontosságú az agy és a teszt számára. Ha nem kapunk belőle eleget, az hozzájárulhat a rossz mentális és fizikai egészséghez.

Pedig az alvás alapvető fontosságú. Amikor alszunk regenerálódik tesztünk: felszabadulnak növekedési hormonok és szabályozódnak érzelmeink. Az olimpiai sportolók azonban gyakran kevesebbet alszanak ajánlott nyolc óránál különösen verseny előtti éjszakán.

Ha arra kérne valaki reggel 6-kor keljek fel és menjek edzőterembe, udvariasan nevetnék arcába mert én reggel nehezen tudok edzeni míg, mások este lomhábbnak érzik magukat. Ennek van némi tudományos alapja is, hiszen az, hogy valaki "éjszakai bagoly" vagy "reggeli pacsirta", befolyásolja sportteljesítményt is. Testünk belső órája körülbelül 24 óránként ciklikusan változik, ezt cirkadián ritmusnak nevezzük. Segít összehangolni alvásjelzéseinket környezetünkkel például sötétség órájával mikor eszünk vagy mikor vagyunk fizikailag aktívak.

- mondta el Matthew Crawley professzor.

Néhány fitneszeszköz már konkrét adatokat is szolgáltat az alvás mennyiségéről minőségéről, valamint nyomon követik a REM-fázis alatti szemmozgást, és a nem-REM alatti legmélyebb szakaszokat is Ez azonban nem biztos, hogy mindenki esetében beválik, mivel néhányan stresszesebbnek érzik magukat, mint mások. 

A kutatók szerint a legjobb megoldás saját alvási szokásaink tanulmányozása, és az ahhoz való igazodás.