Tovább nőtt a szamárköhögéses esetek száma: ebben a 8 vármegyében találtak újabb betegeket

A 2024. július 1. és 7. közötti időszakban a pertussis, vagyis szamárköhögés bejelentések a fővárosból, és nyolc vármegyéből érkeztek (Bács-Kiskun, Borsod- Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Nógrád, Pest és Tolna). A betegek közül kettő volt csecsemő, egy fő a 10-14 éves, öt fő a 15-19 éves, egy fő a 30-39 éves, négy fő a 40-49 éves, három fő az 50-59 éves, egy fő pedig a 60 év feletti korcsoportba tartozott. Az elvégzett mikrobiológiai vizsgálatok 4 fő esetében támasztották alá a klinikai diagnózist, a többi beteg esetében a diagnosztikus vizsgálatok még folyamatban vannak - közölte az NNGYK.

Ha megnézzük az előző heti jelentést, látható, hogy a 26. héten 19 pertussis, vagyis szamárköhögés megbetegedés gyanúját rögzítették a fertőzőbeteg nyilvántartásba. A pertussis bejelentések a fővárosból, és 7 vármegyéből érkeztek (Baranya, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Somogy és Tolna). A betegek közül egy fő az 1-2 éves, 2 fő a 3-5 éves, négy fő a 15-19 éves, két fő a 30-39 éves, öt fő a 40-49 éves, egy fő az 50-59 éves, négy fő pedig a 60 év feletti korcsoportba tartozott. Az elvégzett mikrobiológiai vizsgálatok egy betegnél alátámasztották a klinikai diagnózist. A többi betegnél a diagnosztikus vizsgálatok még folyamatban vannak.

Tovább emelkedett az eddig regisztrált szamárköhögéses esetek száma, ezzel 2024. 27. hetéig már 132 esetet regisztráltak. Ezzel szemben 2023-ban és 2022 egész évben 2-2 megbetegedést regisztráltak. 2021-ben nem is volt egy eset sem, 2020-ban 13, és 2019 összesen egész évben volt 7. Az elmúlt 10 évben a legtöbb eset 2018-ban volt: összesen 23. Azt persze hozzá kell tenni, hogy ezek az esetek azok, amelyeket laboratóriumi vizsgálatok igazoltak. Mindenesetre a 27. hétig regisztrált 132 eset messze meghaladja az elmúlt évek adatait. 

Ahogy azt dr. Rósa Ágnes, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének alelnöke a Pénzcentrumnak korábban elmondta, a betegség tünetei viszonylag könnyen felismerhetők. A szamárköhögés veszélyes betegség, már csak rendkívüli ragályossága okán is.

A szamárköhögés egy baktérium okozta, cseppfertőzés útján terjedő, rendkívül ragályos fertőző betegség. A kórokozó az ember orrnyálkahártyához tapad és ott szaporodik. A fertőzőképességi index 90% körüli. A tünetek 7-10 napos lappangási idő után gyakran banális légúti tünetekkel kezdődnek, melyeket erősödő, főleg éjszaka jelentkező köhögés jellemez. A második hét végére a köhögés jellege változik, egyre hosszabban tartó és erősebb izgatott, görcsös lesz és a  köhögések végén hangos, elnyújtott, sivító belégzési „húzás” hallatszik, majd a roham ismétlődhet. Ez a szakasz 2-3 hétig is eltarthat, majd fokozatosan csökken a rohamok száma

- tárta fel a betegség jellemző tüneteit a szakember. Azt is hozzátette, hogy a járvány a jelenlegi ismeretek szerint délről is érkezhetett, de az egész kontinensen egyre több a szamárköhögéssel regisztrált beteg.

Egész Európában növekszik a betegek száma,az NNGYK a környező országokban - Szerbia, Horvátország - előforduló járványra is felhívta a figyelmünket. Magyarországon korábban rendkívül ritka volt a betegség, de az utóbbi hónapokban emelkedett az esetszám nálunk is. A kórokozó az emberi orrnyálkahártyában él és szaporodik, folyamatosan velünk él, így rendszeresen találkoztunk a kórokozóval, ami a Nemzeti Védőoltási Program eredményeként megszerzett védettségünket időnként megerősítette. A COVID járvány időszakában viszont a megtett járványügyi óvintézkedések hatására - sok más betegséghez hasonlóan - ezzel a kórokozóval sem találkoztunk, így a megerősítés elmaradt

- mondta el Rósa Ágnes.

EZ IS ÉRDEKELHET

A szamárköhögés tünetei, hangja, kezelése: mutatjuk, mikor érdemes orvoshoz fordulni

A legelső tünetek könnyen összetéveszthetők enyhe náthával, más felsőlégúti megbetegedéssel, vagy allergiával is.

Az NNGYK közlésében kitért arra is, hogy egy Bács-Kiskun vármegyei, 53 éves nőbetegnél a felmerült rubeola klinikai diagnózist az elvégzett diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok nem támasztották alá.

A jelentésből az is kiderült: az idegrendszeri fertőző betegségek csoportjában a hat encephalitis infectiosa diagnózissal jelentett megbetegedés hátterében három esetben a kullancsencephalitis vírus állt.