A szamárköhögés tünetei, hangja, kezelése: mutatjuk, mikor érdemes orvoshoz fordulni

A szamárköhögés tünetei

A betegség lefolyása 3 fő fázisra osztható. Az első a hurutos szakasz, amely általában 1-2 hétig tart. Kifejezetten hasonlít a vírusok által okozott légúti megbetegedésekre. Rossz közérzettel, enyhe köhögéssel, orrfolyással, orrdugulással kezdődnek a panaszok. Általában láz nélkül zajlik, de hőemelkedés kísérheti. A szövődmények (középfülgyulladás vagy hörgő- és tüdőgyulladás) fellépte esetén már jelentkezhet láz is.

A második fázisa súlyosabb: rohamokban megjelenő, kínzó, húzó köhögés jellemzi. Ez a szakasz egy hónapnál is tovább tarthat. A köhögési rohamokat követően a beteg kifejezetten kifárad, a megerőltetéstől az arcán vörös vagy kékes bőrszín jelentkezik, hányás is előfordulhat (főleg csecsemőknél és kisgyermekeknél). A tünetek éjszaka fokozódnak, romlanak. A harmadik, utolsó (oldódási) szakasz 3-6 hétig is elhúzódhat. Erre a szakaszra szintén jellemző az epizódokban megjelenő köhögési roham, azonban a rohamok gyakorisága és intenzitása fokozatosan csökken.

A szamárköhögés oka, kórmeghatározása

A szamárköhögés bakteriális fertőzés, többek között a Bordetella pertussis és a Bordetella parapertussis nevű baktériumok okozzák. Cseppfertőzéssel (köhögéssel, tüsszentéssel), közvetlen érintéssel, szennyezett tárgyakkal terjed. A tünetek kialakulását a légutak hámrétegének gyulladása okozza - írja az Egészségvonal.

A betegséget okozó kórokozó kimutatása orr- és torokváladék-mintából történik. Az orvos mellkasröntgent, mellkasi CT-t, vérvételt rendelhet el.

A szamárköhögés kezelése

Amennyiben a szamárköhögést korán diagnosztizálják, célzott antibiotikum-terápiával lehet kezelni a betegséget. Késői fázisban már nincs hatása az antibiotikumnak, ilyenkor ugyanis már nincsenek jelen a baktériumok, annak ellenére, hogy a köhögési rohamok még fennállnak. A köhögéscsillapítók hatástalanok.

A szamárköhögés lehetséges szövődményei

A leggyakrabban előforduló szövődmények a tüdőgyulladás, a légzéskimaradás (apnoe) és a táplálási nehezítettség, illetve a gyakori hányások miatt kialakuló súlyvesztés. Ritkábban előforduló szövődmények lehetnek többek között a légmell, alvási nehezítettség, agyvelőbántalom, epilepsziás rohamok, orrvérzés, szubdurális hematóma, vizelettartási problémák (inkontinencia) és bordatörés. A szamárköhögés a fokozott légzőizom-használat miatt kimerüléshez, akár halálhoz is vezethet - írja az Egészségvonal.

A szamárköhögés csecsemőknél

A szakportál kiemelte: a szamárköhögés csecsemőkorban nagyon súlyos, életet veszélyeztető állapot kialakulásához is vezethet. A betegség kezdetén enyhe nátha, mérsékelt köhögés a jellemző. A következő fázisban a csecsemő öklendezik, zihálva veszi a levegőt, szemei kidüllednek, hányás jelentkezik. Etetési nehezítettség, légzéskimaradás, tüdőgyulladás, epilepsziás rohamok, többszervi elégtelenség, veseelégtelenség alakulhat ki.

A légzéskimaradás főleg kisgyermekeknél, féléves kor alatt jellemző. Ha légzéskimaradást észlel gyermekénél, hívja a 112-t, és kérjen mentőt! Amennyiben gyermeke nem részesült védőoltásban, és felmerül a szamárköhögés gyanúja, keresse fel a gyermeksürgősségi ambulanciát - tanácsolják.

A szamárköhögés terjedése és átoltottság Magyarországon

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) 2024. június 21-i közlése szerint a szomszédos országokban tavaly és az idei év elején jelentősen több szamárköhögéses esetről számoltak be. Bár az utóbbi hetekben hazánkban is megemelkedett a jelentett esetek száma, még mindig van olyan vármegye, ahonnan nem jelentettek beteget, így országos járványról nem beszélhetünk - írták.

A növekvő esetszámok miatt az NNGYK a kormányhivatalokon keresztül kiadott tájékoztatójában felhívta a figyelmet a szamárköhögésre vonatkozó, jogszabályban előírt járványügyi intézkedésekre. Amennyiben a háziorvos, a házi gyermekorvos által ellátott betegnél felmerül a szamárköhögés (pertussis) gyanúja, abban az esetben a fertőző beteg bejelentés mellett diagnosztikus laboratóriumi vizsgálat kezdeményezése is kötelező. Ha a beteg szoros környezetében a légúti tünetekkel rendelkező betegeknél fennáll a pertussis gyanúja, a laboratóriumi vizsgálat náluk is kötelező. Tünetmentes kontakt személy mikrobiológiai vizsgálata nem indokolt. A szerológiai vizsgálatot az NNGYK laboratóriuma végzi - közölték. 

A megbetegedés gyanúja jellemzően akkor merül fel, ha a páciensnek régóta fennálló köhögése van.

A Bordetella pertussis baktérium cseppfertőzéssel, ritkán közvetlen érintkezéssel vagy tárgyak révén terjed. A tünetek általában a fertőzés után több héttel jelentkeznek. Kezdetben a közönséges megfázáshoz hasonlóak, majd körülbelül két hét múlva a köhögés súlyos, rohamokban jelentkezővé válik. A pertussis ellen oltottak és a felnőttek esetén a fertőzött személy sokszor tünetmentes, vagy nagyon enyhe tünetekkel járó megbetegedés alakul ki. Hosszantartó köhögés fennállásakor fontos mielőbb orvoshoz fordulni, mert az időben elkezdett antibiotikus kezeléssel a betegség jól gyógyítható - írták.

Az Egészségügyi Világszervezet álláspontja szerint a pertussis elleni védőoltás fő célja, hogy csökkentse csecsemőknél és kisgyermekeknél a súlyos szamárköhögés megbetegedés és halálozás kockázatát. A pertussis elleni védőoltás hazánkban a kötelező gyermekkori védőoltások közé tartozik. Emellett  a felnőtt lakosság körében általában 10 évente javasolt a diftéria-pertussis-tetanusz tartalmú védőoltás beadása, továbbá az újszülött védelme érdekében a várandósok védőoltása javasolt a harmadik trimeszterben.

A családban, a közeli hozzátartozóknak adott védőoltás segít megvédeni a fertőzéstől az idősebbeket, illetve az egészségi állapotuk miatt nem oltható személyeket, továbbá a családba érkező újszülöttet is. A receptre felírt oltóanyag a gyógyszertárban elérhető - közölték.

Azonban, amint arról a héten a Portfolio hírt adott, a felnőtteknek szánt, szamárköhögés elleni ismétlő oltás nem elérhető a patikákban, országos hiánycikk és nem is rendelhető. Ennek kapcsán megkeresték az NNGYK-t, és a hatóság azt közölte: "Az utóbbi években a lakosság részéről minimális igény mutatkozott a pertussis komponenst tartalmazó oltóanyagok iránt, emiatt a legtöbb gyógyszertár nem tartott készleten ilyen vakcinákat." Hansúlyozták: "az EU számos országához hasonlóan 2024-ben hazánkban is megemelkedett a jelentett szamárköhögéses esetek száma, de országos járvány nincs".

Az is kiderült a válaszból, hogy "mivel járványügyi érdekből szükséges lehet egyes személyek, lakosságcsoportok emlékeztető oltása, ezért a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ felvette a kapcsolatot a pertussis tartalmú vakcinák gyártóival, hogy a kötelező oltásokhoz biztosított oltóanyag mellett a gyógyszertárakban is legyen vakcina, amely receptre felírva megvásárolható".