Egyre több magyar gyereket diagnosztizálnak ilyen betegséggel: ez csak a jéghegy csúcsa?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2013-ban 3 319 gyerek élt autizmus spektrumzavarral, míg 2023-ban már 9 737. A KSH egyébként 2001 óta tartja nyilván ezt a számot, akkor azonban még csak 30 autista tanulót tartottak számon az országban, akik száma már 2002-re 630-ra ugrott.

A számok meredek emelkedésének oka az lehet, hogy a 90-es években még egyáltalán nem diagnosztizálták az autistákat, illetve az értelmi fogyatékosok közé sorolták őket. Ez egyébként nem véletlen, ugyanis az Autisták Országos Szövetségének leírása szerint ez az állapot rendkívül sokszínű, ráadásul a tünetek egyénenként eltérnek, de akár életszakaszonként is változhatnak.

Egy, az Eduline-nak nyilatkozó autizmus szakirányos gyógypedagógus szerint

Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy jelentős mértékben nőne az autizmussal élő személyek száma. A "növekedés" a hatékonyabb diagnosztikával és a növekvő "autizmus tudással" hozható összefüggésbe, az egyes szülők, szakemberek (pl óvodapedagógusok) hamarabb észlelik a tüneteket és küldik el a gyerekeket a megfelelő kivizsgálásra.

Nincs elég szakember

Ezen a területen is problémát jelent, hogy nincs elég autizmus szakirányos gyógypedagógus. Bár a 2024-es felsőoktatási évben 2944-en jelentkeztek erre a szakra, ugyanakkor Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke elmondta, hogy a korábbi tapasztalatok alapján várhatóan csak a felvételizők egyötöde áll majd pályára, miután befejezték a nyolc féléves képzést.

Ráadásul az Autisták Országos Szövetsége szerint például Magyarországon még mindig csak az érintett gyerekek mindössze felét diagnosztizálják, ami "a megfelelő időben kezdődő, megfelelő minőségű, többrétű támogatásokhoz való hozzáférés lehetőségétől fosztja meg azokat az érintetteket és a családjukat, akiknél rejtve maradnak az észlelt problémák okai."