Fekete évet zártunk: drasztikusan csökkennek a magyarok

A rendszerváltozás óta mintegy 650 ezerrel lettünk kevesebben Magyarországon, ám ez nem jelenti azt, hogy ne lennének olyan települések, amelyek népessége az elmúlt években ne növekedett volna dinamikusan. A tendencia mégis az, hogy hazánk népessége folyamatosan fogy, a legfrissebb, 2022-es KSH adatok szerint már 9, 700 ezer alá csökkent a lakosság száma. Hogyan állunk az EU-tagállamaihoz képest a születések és a házasságkötésekkel számában? Egyáltalán, mennyire látszik a hazai statisztikai adatokon a Covid-járvány, ellenpontként pedig a hazai családtámogatási rendszer, a CSOK? Erre kereste a választ a Hello Vidék.

Még tavaly június végén jelent meg az Eurostat 2021-es népességváltozással foglalkozó kiadványa. Az adatokból egyértelműen látszik, hogy Magyarország sok szempontból nem teljesít jól, a születéskor várható élettartam például hét évvel alacsonyabb, mint a svédeknél vagy spanyoloknál. Az előrejelzések szerint pedig 2080-ra egymillióval lesz kevesebb az ország népessége, mint jelenleg. A népsűrűség, azaz az egy négyzetkilométerre jutó emberek száma is nőtt, 2019-ben az átlag 109 fő/km² volt Európában, azonban ehhez képest Magyarországon ez a szám nem sokkal az átlag alatt van, 107,1 fő/km².

Hasonlóan nagy problémát jelent, hogy Magyarország lakossága nemcsak fogy, hanem társadalmunk öregszik is, legalábbis ami az átlag életkort illeti. 2001-ben az EU-s átlaggal egy szinten álltunk, mostanra a teljes lakosság 15,4%-a 65 év feletti. A népesség medián életkora (az a statisztikai középérték, amely egy vizsgált csoportot két egyenlő részre oszt) hat évvel nőtt közel két évtized alatt: Magyarországon ez az adat 2001-ben 39,1 volt, ami 2021-re 42,9-re emelkedett. A születések száma kismértékben csökkent, a halálozásoké viszont jelentősen emelkedett, ennek következtében a természetes fogyás a 2020. január–szeptemberi 25087 fővel szemben 66%-kal több, 41670 fő volt.