Itt áll feketén-fehéren: ennyivel több magyar halt meg a járvány alatt

15 százalékos, 28 247 fős volt a többlethalandóság 2020 márciusának közepe és 2021 szeptemberének közepe között, vagyis a járvány első három hullámában Magyarországon – számolta ki Tóth G. Csaba közgazdász-demográfus.

Ez az adat azt jelenti, hogy a korábbi évek átlaga alapján a szóban forgó másfél évben 191 645 ember halt volna meg, ha minden demográfiai folyamat ugyanolyan, mint a járvány előtt volt, ehhez képest 220 072 haláleset történt valójában. Az operatív törzs ez idő alatt 30 123 koronavírusos áldozatot jelentett.

A korcsoportonkénti bontásban jókora változás látszik azzal, hogy elérhetővé váltak az oltások: 2020 őszén a többlethalálozás 60 százaléka a 70 év felettiekhez kötődött, 2021 tavaszára, amikor ezt a korcsoportot már nagyrészt beoltották, az arány 37 százalékra csökkent.

Ami pedig a regionális felosztást illeti, ott is látványosak a különbségek: Budapesten és Pest megyében 100 ezer lakosra 227 fő, Észak-Magyarországon 356 fő volt a többlethalálozás. A nemek közötti különbség is nagy, a férfiak többlethalálozása közel duplája a nőkének.

Az eddig 10 ezer áldozatot követelő negyedik hullám elemzésére még várni kell, a KSH január végén adja ki egyáltalán a 2021-es demográfiai adatokat, és abban még csak a halálozások éves számát fogjuk látni, a halálokokat még nem.

A 2020-as halálokok azonban már nyilvánosak, azokból kiderült, hogy a járvány első évében a Covid mellett azért nőtt meg az elhunytak száma, mert sokkal többen haltak meg magas vérnyomáshoz, illetve cukorbetegséghez köthető okból, mint korábban, és nagyon nőtt az öngyilkosok száma is.

Eközben a hörghurut, a tüdőtágulat és az asztma sokkal kevesebb áldozatot szedett, mint azelőtt, és ahogy bevezették a kijárási korlátozásokat, közel negyedével csökkent azoknak a száma, akik közlekedési balesetben haltak meg.