Béremelésért kilincselnek a túlhajszolt dolgozók: mit érnek el ezzel?

Szinte nem telt el úgy hét, hogy ne érkeztek volna hírek a munkaerőhiány egyre inkább aggasztó mértékéről. A GKI Gazdaságkutató legutóbbi becslése szerint jelenleg is 340 ezer betöltetlen álláshely lehet Magyarországon. A szakemberhiány rendkívül sok szektorban érezhető.

A legtöbb jelentés talán a kereskedelemből érkezett. Nem volt olyan áruházlánc, amelynek ne akadtak volna munkaerő-problémái. Ebből nagy volt a feszültség is, mivel a munka mennyisége cseppet sem apadt, viszont kevesebb embernek kellett azt elvégeznie. Ebből kifolyólag 

Nyáron még kicsit enyhített a helyzeten (de még ebben az időszakban is 500 eladói álláshirdetés jelent meg), hogy sok diák ezen a területen dolgozott, szeptembertől viszont ismét nagy gondokkal kellett szembenéznie a szektornak. Becslések szerint jelenleg is majd ötezer betöltetlen állás van a kereskedelemben. Az év vásárlási csúcsa előtt pedig egyes híresztelések egyenesen katasztrófát jósoltak, erre azonban szerencsére nem került sor.

A szektor számára szintén nehézséget okozott, hogy tavasszal eltörölték a vasárnapi boltzárat.

Beruházás van, csak munkás nincs

Az ország egyik legnagyobb húzóágazataként szokás emlegetni az autóipart. A gyárakban viszont mindennapos a munkaerőhiány, és akadnak olyan cégek is a szektorban, amelyek nem tudják kihasználni termelési kapacitásaikat, mert nincs elég ember. Viszont még így is rengeteg pénzt hoz a szektor. Hogy számokat is említsünk: idén augusztusig már 2,3 milliárd euró (kb. 713 milliárd forint) értékű beruházásról, és 41 projektről hozott döntés a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA). 

A 2015-16-ban megvalósult, folyamatban lévő, vagy bejelentett 20 legfontosabb autóipari beruházással több, mint 10 ezer új munkahely jön létre. Július végén a Mercedes-gyár jelentett be, hogy bővít Kecskeméten. A 300 milliárd forintos beruházás várhatóan 2500 új munkahelyet teremt majd. A probléma csak az, hogy nincs elég szakember az autóiparban, bár a vállalat szerint meg fogják oldani ezt a kérdést is.

KATTINTS! Többezer magyar melóst keresnek: 350 ezres fizetés, érettségit sem kérnek

A közlekedés helyzete sem volt egyszerű az idén, a BKV a villamosokon kifüggesztett hirdetéseken keresett munkaerőt, a MÁV pedig már a Keleti Pályaudvar hangosbemondóján keresztül is toborzott.

Óriási szükség lenne még jó informatikusokra is, ezen a területen egy jó szakember néhány óra alatt találhat magának állást. Magyarországon folyamatosan nő a bejelentett üres álláshelyek száma, és az informatikai szektor van a legnagyobb bajban: 2016 első negyedévében az állások 3,5 százalékát, mintegy 2900-at nem tudtak betölteni a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) kutatása szerint viszont legalább 22 ezer informatikus hiányzik Magyarországról.

KATTINTS! Már a bölcsészek is programoznak: szakadék szélén az egész szektor?

Sztrájkkészültség is több szektorban volt, az egészségügyben, a Volánnál, a MÁV-nál, de még a Tesco alkalmazottai is fenyegetőztek munkabeszüntetéssel. A cél mindegyik esetben a béremelés kiharcolása volt. 

Sokan úgy látják, hogy a munkaerőhiány egyik fő oka, hogy az érintett szektorokban alacsony fizetést kínálnak. A vendéglátósok például Ausztriában százezrekkel többet keresnek, a határ menti település lakosainak pedig csak legfeljebb egy órát kell ingázniuk a jóval magasabb fizetésért.

Míg a hazai autógyárak szinte lepkehálóval kapkodnak az emberek után, addig a szlovák Jaguár-gyárba négyszeres a túljelentkezés. Ennek hátterében pedig kétségtelenül az áll, hogy északi szomszédunknál jóval többet lehet keresni, mint itthon.

Ugyanakkor az sem elhanyagolható, hogy a néhány éve erősen megcsonkított szakképzés is okozója a bajnak. Hosszasan kellene bogarászni, hogy találjon az ember olyan területet, ahol szakmunkásokból ne lenne hiány. Nincs az országban elég jó szakember, sem kőműves, sem varrónő, sem vasutas, sem pék, sem hentes, de még takarító sem.