Kitört a gyógyszerháború: mi lesz most a betegekkel?

A laborpapíron látható LDL koleszterint szokták a "rossz" koleszterinnek nevezni, ugyanis ha ennek túl magas a szintje a vérben, akkor az lerakódik az erek falára, károsítja azokat, és ez nagy mértékben felelős a szív - és érrendszeri megbetegedésekért, a szívinfarktusért és a stroke-ért. Sajnos egyre több ember küzd magas "rossz" koleszterin szinttel, és az esetek nagyrészében sztatin tartalmú gyógyszereket írnak fel nekik. 

A múlt héten viszont a két vezető brit orvosi folyóirat feszült egymásnak a sztatinok miatt: a The Lancet állítása szerint a sztatin tartalmú tabletták biztonságosak, és a hatékonyságuk messze felülmúlja az esetleges mellékhatásokat. Állítását egy minden eddiginél nagyobb mintavételű vizsgálatra alapozta. A lap legnagyobb riválisa, a The BMJ viszont azt hangoztatja, hogy sokkal gyakrabban fordulnak elő káros mellékhatások, mint ahogy azt a kutatás eredményeiből kimutatták. Ezért egy független vizsgálatot sürget.

Az egészségügyi aktivisták szerint a legnagyobb probléma most az, hogy a betegeket teljesen összezavarták, és nem tudják eldönteni, hogy melyik állításnak higgyenek, pedig ez csak az Egyesült Királyságban 6 millió embert érint - ennyien szednek sztatin alapú gyógyszert, hogy megelőzzék a szívinfarktust és a stroke-ot.

A The Lancet által publikált kutatás szerint 10 ezer sztatin-készítményt használó beteg közül évente csak 10-20 esetben fordul elő mellékhatás, és ugyanebben a 10 ezer fős merítésben évente ezer szívinfarktust előz meg a gyógyszer szedése.

Egyre több a magyar szívbeteg

A halálozási okok között az élen járnak a szív- és érrendszeri megbetegedések. Az egyik gyógyszergyár felmérése szerint az egyik legrettegettebb ilyen jellegű betegség ma a stroke, viszont a szívinfarktustól, szívrohamtól, trombózistól az utóbbi évek terápiás eredményei miatt már kevésbé félünk.

Rengeteget költünk gyógyszerekre

Átlagosan egy magyar háztartásnak évente 180 ezer forint az egészségüggyel és egészséggel összefüggő kiadása. Ennek körülbelül a harmada, 60 ezer forint gyógyszerre megy.

Egyénre lebontva és forintosítva a KSH tavalyi statisztikái szerint azt jelenti, hogy fejenként valamivel kevesebb, mint 3500 forintot költünk gyógyulásra, ami az összes fogyasztási kiadásunk 4,7 százaléka. Ezen belül gyógyszerekre, gyógyárukra, 2666 forintot fizetett ki a lakosság, a főcsoporton belül közel 77 százalékos részarányt képviselve. Járóbeteg-ellátásra az egészségügyi kiadások 15 százalékát fordították fejenként a családok.

Az egészségügyi kiadások a háztartások 75 százalékát érintették tavaly.