Körbetartozás: megbukott a rendelet, nincs kötelező jelzálogjog

Nem kerülhetnek a tulajdoni lapokon automatikusan széljegyre az építési vállalkozások egy beruházás megkezdésekor, miután az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette, hogy a szerződéskötések alkalmával automatikusan jelzálogjog terhelje az ingatlant.

Ez a módosítás a körbetartozások elleni küzdelem részeként közel három éve lépett hatályba. Az akkori indoklás szerint a jelzálogjog megfelelő biztosítékot jelent az alvállalkozónak ahhoz, hogy hozzájusson a pénzéhez. Ha nem fizetnek, akkor a követelés érvényesítése érdekében akár árverésre is kerülhet az ingatlan.

A taláros testületnél landolt indítvány szerint a jelzálogjog kötelező bejegyzése önmagában alkotmányellenes, mert korlátozza a tulajdonhoz való jogot. Ezt a megállapítást nem tartotta helytállónak a testület, szerintük a körbetartozás elleni fellépés felülírhatja az egyéni érdeket.

A szabályozás azt a látszatot kelti, hogy egy építési vállalkozói szerződés megalkotásakor minden esetben az alvállalkozó a gyengébbik és a megrendelő az erősebbik fél. Ez bizonyos esetekben viszont nem így van. Karbantartási és felújítási munkáknál jelent aránytalan előnyt a vállalkozás számára, hogy jelzálogjogot kapjon, mivel itt a beruházás értéke messze elmarad az ingatlan értékétől. Márpedig az irreális volna, ha egy karbantartás után árverésre lehetne vinni egy ingatlant.

Tolnay Tibor, az ÉVOSZ elnöke

Tolnay Tibor, az Építőipari Vállalkozások Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke szerint a szakmát nem érte váratlanul az Alkotmánybíróság döntése. Ők már kezdettől fogva jelezték, hogy ez a rendelkezés nem áll összhangban az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvénnyel, továbbá visszaélésre is lehetőséget teremt.

A kifogásaik menet közben beigazolódtak, miután a földhivatalok sorra visszadobták a jelzálog-bejegyzési kérelmeket, az elnök mindössze 1-2 olyan esetről tud, amikor sikerült a vállalkozónak ezt bejegyeztetnie.