Visszafordíthatatlanul fogyunk: bérlakás és adókedvezmény még segíthet?

Míg Közép-Kelet Európában pozitív termékenységi változások jelei mutatkoznak, addig Magyarországon egy évtizede a teljes termékenységi arányszám változatlanul alacsony (1,3). Ezzel párhuzamosan folyamatosan nő a gyermektelenség esélye. Pozitív termékenységi fordulatra azért is szükség lenne, mert ha a jelenleg gyermekvállalási korban lévő 1973-77-ben született nagy létszámú generáció nem pótolja be hamarosan (3-5 éves távlatban) az eddigi elmaradt gyermekvállalásokat, az őket követő alacsonyabb létszámú generáció már képtelen lesz fordítani a születésszámon - számolt be múlt héten a Népesedési Kerekasztal 4. Munkacsoportja a jelenleg zajló demográfiai folyamatok súlyosságáról.

Hazánkban, felmérések szerint, a három éven belül gyermeket tervezőknek csak 29 százaléka tudta megvalósítani szándékait 2002 és 2005 között. Ezen a helyzeten próbál több Munkacsoport is javaslataival változtatni, többek között a készpénzes családpolitikai eszközök megreformálásával.

A korábbi támogatási rendszerektől eltérő koncepciót dolgozott ki a munkacsoport annyiban, hogy az otthonteremtést és a lakhatást elsősorban indirekt - adókedvezmény alapú -, valamint az öngondoskodás ösztönző támogatásokon keresztül kívánja elősegíteni, és nem célja a minden áron való tulajdonba kényszerítés sem.

Az államnak tehát ösztönző, kezdeményező és célirányos szerepet szánnak, melyben az állam szabályoz, folyamatokat indít el, azonban a finanszírozásban nem vállal alapvető szerepet. Ezek a próbálkozások ugyanis rendre költségvetési problémákat okoztak a múltban és a stabilnak induló lakástámogatási rendszerek gyakori módosításaihoz, megszorításaihoz, vagy megszüntetéséhez vezettek.

Különösen fontosnak tartják a szakemberek, hogy a korábbi támogatási rendszerekkel ellentétben, melyek széles teret adtak a spekulációnak, visszaéléseknek, addig a jövőben a családok az eltartottak számától és a jövedelemtől függő támogatásban részesüljenek, valamint az önrész képzésre helyezve a hangsúlyt, körültekintésre, felelősségvállalásra ösztönözzék a támogatottakat.

Kiemelt szerep szánnak az energiatakarékos otthonok kialakításának, hiszen idővel a lakásfenntartás költségei jóval nagyobb terhet rónak majd a családok nyakába a törlesztő részleteknél, ezért a korszerű lakások építése hosszú távú célnak tekintendő.

Szocpol helyett valami új

A célkitűzések között első helyen jelent meg a gyermeket vállaló (fiatal) családok lakáshoz jutásának támogatása, melyet egy háromelemű rendszeren képzeltek el a szakemberek. Ennek a rendszernek az egyik alapeleme, a már említett, morális támaszt adó, előtakarékoskodás, vagyis önerő képzés támogatása. A fiatal szó direkt került zárójelbe, ugyanis a gyerekvállalás idejének kitolódásával ma már nem feltétlenül célszerű 30-35 év alatt meghúzni a támogatási korhatárt.

Ezt több formában is elképzelhetőnek tartották a munkacsoport résztvevői - akik között a munkáltatók érdekképviselet is helyet foglalt- , többek között a cafetéria rendszerbe beépítenének egy olyan elemet, amely a jelenlegi egészség, illetve nyugdíjpénztárakhoz hasonló munkáltatói hozzájárulást tenne lehetővé, azonban lakáselőtakarékosság céljából.

A rendszer második eleme a gyermekvállalási ösztönző nevet kapta, melyet két formában tartanak megvalósítandónak a szakértők: egyrészt direkt pénzbeli támogatásként, melyet az első gyermek megszületésekor kapnának meg a szülők, valamint az indirekt, adókedvezményként megjelenő támogatásként, ami a második-harmadik gyermektől progresszív módon emelkedne, de az egy főre eső jövedelemmel degresszív módon korrigálnának. Persze ezt a támogatási formát is csak azoknak tennék elérhetővé, akik legalább két éve előtakarékoskodnak.

Az otthonteremtés támogatásának harmadik eleme a piaci hitelfelvétel, elsősorban az előtakarékoskodáshoz kapcsolt, igen kedvező kamatozású, forint alapú hitel valamint egyéb, piaci, elsősorban ugyancsak forint alapú jelzálogkölcsön formájában.

Nem muszáj mindenkinek saját lakásban lakni!

A Munkacsoport külön hangsúlyt szeretne fektetni a bérlakás rendszer megfelelő kiépítésének is, mivel a korábbi támogatási rendszerből rengetegen kizáródtak életkoruk, jövedelmi- vagy szociális helyzetük miatt, akik így nem tudtak tulajdonszerzésben gondolkodni.

Éppen ezért a saját tulajdon támogatása mellett egyenrangú célként kezelnék a megfelelő bérlakás rendszer bevezetését is. Az életpályájuk elején lévő fiatalok lakhatását és gyermekvállalását a fecskeházak segíthetinék elő - ezekben csak meghatározott ideig lakhatnak a támogatottak, míg az alacsonyabb jövedelműek számára az osztrák modell szerinti, limitált nyereségű bérlakások, a szociálisan rászorulók számára pedig a szociális bérleti díj és közműtarifa bevezetése jelenthet hosszú távú és stabil megoldást a lakhatásra.

Terveik és számításaik szerint ezek a limitált nyereségű bérlakások már havi 800-1000 forintos négyzetméteráron elérhetők lennének, ami tehát egy negyven négyzetméteres lakás esetében 40 ezer forint alatti havi bérleti díjat jelentene, mindezt korszerű, alacsony rezsijű bérlakásokban.

Persze nem csak újépítésű lakásokban tartják elképzelhetőnek rendszer kiépítését, hanem használt-lakás vásárlását és felújítását, s a jelenlegi, szürkén és feketén kiadott bérlakás állomány fehérítését is nagy előrelépés tekintenék ezen a téren.

Nagyit minden családba!