Döntöttek a magyar nyugdíjasok: még szigorúbb korlátozásokat vezetnének be

Pénzre van szükséged hirtelen? A Pénzcentrum Személyi kölcsön kalkulátorának segítségével könnyen megtalálhatod a számodra legkedvezőbb megoldást. KATT!

Lapunk augusztus második felében készített online felmérésében azt vizsgálta, milyen a PCR-tesztek és ellenanyag vizsgálatok megítélése a lakosság körében, alávetnék-e magukat a magyarok rendszeres vizsgálatoknak. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy elfogadhatónak tartanák-e ha bizonyos munkakörökben (egészségügy, oktatás, szociális szféra, hivatalok, bankok, stb.) kötelezővé tennék a dolgozók számára a teszteket. A felmérésben rákérdeztünk, milyen területen, és milyen pozícióban dolgoznak a válaszadóink, így korábban például összesítettük, mit gondolnak a kérdésről a közép- és felsővezetők. Most a magukat nyugdíjasnak vallók válaszait közöljük.

EZ IS ÉRDEKELHET

Szavaztak a COVID-szűrésekről: készülhetnek az iskolák, hivatalok, bankok?

10-ből 7-en bevezetnék a testhőmérőzést.

A felmérésből általánosságban az derült ki: a lakosság fontosnak tartaná, hogy rendszeresen végezzenek koronavírus-teszteket, legalább bizonyos munkakörökben. A válaszadók 63,2 százaléka szerint megbízhatók a PCR-tesztek eredményei (10-es skálán 7-10-ig jelölték a megbízhatóságot). Az ellenanyagvizsgálatok kapcsán pedig 58,7 tartja inkább vagy teljesen megbízhatónak az eredményt.

A magukat nyugdíjasoknak vallók körében a tesztek megbízhatósága egy kicsivel alacsonyabb: 62,6 százalékuk szerint a PCR-tesztek eredményei, és 58,6 százalékban az ellenanyagvizsgálatok eredményei megbízhatók a nyugdíjas válaszadók szerint.

A felmérésben a következő két kérdés a munkahelyi tesztek fontosságáról szólt, de mivel most csak a nyugdíjas válaszadók eredményeit összesítjük, elenyésző volt azok száma, akik nyugdíj mellett dolgoznak is, ezért az ő válaszaik összesítve sem mérvadók.

Abban, hogy mely munkakörökben lenne a legfontosabb a rendszeres tesztek végzése, a nyugdíjasok megítélése szerint egyértelműen az egészségügyi dolgozók (90,6%), óvodásban, iskolában, bölcsődékben (88,3%) és vendéglátásban dolgozók (84,9%) felé billen a mérleg. A negyedik és ötödik helyen a fontossági sorrendben pedig az élelmiszerbolti eladó és élelmiszeripari dolgozó áll.

Ez teljesen egybevág az összes válaszadó véleményével, attól eltekintve, hogy a nyugdíjasok sokkal magasabb százaléka gondolja, hogy fontos lenne ezeknek a dolgozóknak a tesztelése. Az eltérések főként középmezőnyben érzékelhetők. Érdekes módon a postások, hivatali dolgozók, rendőrök, tűzoltók tesztelését még mindig kevésbé tartják fontosnak, mint a fodrászokét, kozmetikusokét.

A válaszadók 64,8 százaléka tartaná teljes mértékben elfogadhatónak, hogy egyes munkakörökben kötelezővé tegyék a tesztelést. Ezzel szemben a nyugdíjas válaszadók közül 76,8 százalék gondolja így, tehát részükről még inkább elfogadható lenne a kötelező tesztelés.

Arra a kérdésre, hogy mely munkakörök - vagy társadalmi csoportok - rendszeres tesztelése lehetne még fontos a nyugdíjasok kiemelték saját rétegüket: a nyugdíjasokat. Sokan említették még a felsőoktatást, és általában a diákokat is, a biztonsági őröket, papokat, és a hulladékszállításban dolgozókat.

A félmérés arra is kitért, hogy a testhő mérését bizonyos helyeken fontosnak tartanák-e a magyarok belépést megelőzően, ennek eredményeit külön cikkben közöltük. Összes válaszadónk csaknem 70 százaléka tartaná fontosnak a testhő mérését egyes helyeken, azonban a nyugdíjasoknak 81 százaléka szerint lenne erre szükség bizonyos helyeken.

Főként az iskolák, óvodák, bölcsődék esetén lenne szükség testhő mérésre a nyugdíjasok és a lakosság szerint is, legkevésbé pedig a múzeumokban, képtárakban, állatkertben érzik ennek szükségét.

Mivel védekezzünk a második hullám alatt?

Válaszadóink közül a nyugdíjasok kifejezetten fontosnak tartották a rendszerest tesztelést, mint a védekezés eszközét a második hullámban. Ezen túlmenően sokan említették a védőoltást - rengetegen tartják ezt az egyetlen lehetséges fegyvernek a vírussal szemben. Azonban sokan szigorítanának is az intézkedéseken:

- írta egy 65 év feletti, fővárosban élő férfi, de rajta kívül is sokan említették a pénzbüntetést, amely azóta meg is valósult. A maszkhasználat egyébként is sokszor említett védekezési eszköz volt mind a nyugdíjasok, mind a lakosság körében, ahogy a távolságtartás is. Említésre került még a határok lezárása, mint lehetséges eszköz.

Bár nem olyan számottevően, mint a teljes lakosságot vagy csak a vezető pozíciójú személyeket vizsgálva, de a nyugdíjas válaszadókban is felmerült az információhiány, mint a járvány kiszámíthatatlan terjedésének fő oka:

- írta egy fővárosi nő, akivel szintén egyetért egy faluban, községben élő nyugdíjas féri, szerinte is a "rendszeres tesztelés mellett a pontos országos és helyi tájékoztatás a lényeg!"

- javasolta egy kisebb városban élő nyugdíjas. Sok védekező intézkedés, amely a kérdőív kitöltése óta bevezetésre került, nagyjából tükrözi is, amit a nyugdíjas kitöltők eredményesnek tartanának, a maszkviselés szigorúbb ellenőrzését, a hőmérőzést az iskolákban - a rendszeres, esetleg kötelező tesztelés és a pontos, hiteles tájékoztatást kivételével. Azonban lehetséges, hogy még ilyen irányú intézkedések is kerülnek bevezetésre az ősz folyamán.