Döbbenetes videó: ennyire nehéz a magyar nyugdíjasok helyzete

A magyarok bő háromnegyede azzal számol, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozik majd - állapítja meg az NN Biztosító reprezentatív kutatásából. A felmérés szerint a nyugdíjas korban történő munkavégzést leginkább az aktív élet fenntartásának igénye motiválja.  A válaszadók 45 százaléka nyilatkozott így, 31 százalék pedig anyagi megfontolásból vállalna munkát idős korában is. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a megkérdezetteknek mindössze 23 százaléka zárkózott el teljesen a nyugdíj melletti munkavégzéstől.

A nyugdíj mellett munkát vállalni tervezők döntő többsége ugyanakkor közel sem dolgozna annyit nyugdíjasként, mint aktív korában: 45 százalékuk úgy véli, hogy minden munkanapon vállal majd néhány órányi munkát, míg 32 százalék szerint heti egy-két munkával töltött nap lehet reális célkitűzés, a pozitív választ adók negyede pedig csak alkalomszerű, egy-egy feladatra szóló munkában gondolkodik.

Tényleg ilyen egyszerű tovább dolgozni?

Azt persze nehéz előre látni, hogy a nyugdíjas évekre mennyi marad majd a jelenlegi, viszonylag nagy munkakedvből. Ebből a szempontból érdekes lehet, hogy pont az egészségi állapot az egyik olyan szempont, ami a nyugdíjas éveik kapcsán aggasztja a magyarokat, amelynek pedig a majdani munkavégzés szempontjából igen nagy a jelentősége.

A kutatás szerint a megkérdezettek 40 százalékának vannak kisebb-nagyobb, egészséggel kapcsolatos félelmei a nyugdíjas évekkel összefüggésben, amelynél csak az anyagi terület (45 százalékkal) az erősebb. Az egészségi állapottal összefüggő félelmek pedig nem alaptalanok, hiszen a romló általános kondíció valóban az aktív időskor gátja lehet, emellett kiszolgáltatottá is tesz. Persze az időskori fizikai korlátokat nehéz több évtizeddel előre belátni: ezt segít megérteni az alábbi videóban szereplő "öregítő ruha" azokat a fizikai nehézségeket szimulálva, amelyekkel egy idős embernek a leggyakrabban szembe kell néznie: a ruha nehezíti a mozgást, tompítja a hallást, látást, erőtlenné teszi a testet, korlátozza a fej mozgását. Ebben a felszerelésben így nehézzé válik a mozgás, és a koncentráció, ami jól szemlélteti egy idős ember mindennapi nehézségeit.

Nagy kérdés emellett az is, hogy az alkalmi, vagy részidős munkavégzés területén mekkora lesz a kínálat, amikor a most aktív generáció nyugdíjba vonul, hiszen ilyen ajánlatokban most sem bővelkedik a piac.

Mindenképpen biztató az a tény, hogy a magyar lakosság jelentős része tervez munkavállalást a nyugdíjkorhatár elérése után is, mert az aktív időskorhoz, a szellemi és anyagi függetlenséghez hozzátartozhat heti néhány órás szakmai elfoglaltság. Ugyanakkor azt is érdemes figyelembe venni, hogy a nyugdíj melletti munka önmagában nem feltétlen alkalmas arra, hogy bepótolja a nyugdíjjal együtt járó jövedelem-kiesést, illetve évtizedekre előre azt sem lehet meghatározni, hogy milyenek lesznek a lehetőségek a munkaerőpiacon. Ennek nyomán a nyugodt, anyagilag megalapozott időskorra öngondoskodással, előre tervezéssel lehet és kell is készülni, hogy a kiszolgáltatottság minimalizálható legyen.

Ezzel megteremthető a fizikai és anyagi függetlenség az élhető nyugdíjas évek érdekében, de fontos időben elkezdeni. Ez persze nem azt jelenti, hogy a nyugdíj-előtakarékosság írjon felül minden mást: a rendszeresség a lényeg, hiszen a rendszeres, kisösszegű befizetés is már nagy változást jelenthet.