Reform 2007: Mikola Misi Mókusról mesélt Horváth Ágnesnek...

Dr. Pálvölgyi Mátyás, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. vezérigazgatója a konferencia megnyitójában választ adott arra kérdésre, hogy miért rendez egy biztosító efféle szakmai konferenciát. Fontosnak tartja, hogy a nyerészkedő biztosító sztereotípiájától mentes, szakmai fórumot biztosítsanak annak érdekében, hogy egymást jobban megértsék azok a szakemberek, akik részt vesznek a reformot érintő döntésekben.

Paál Zoltán, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyvezető igazgatója, egy biztosító "szemüvegén" keresztül próbálta megvilágítani a több biztosítós modell kérdéseit. Rávilágított olyan tévhitekre, hogy a biztosítók szegényeket, öregeket, betegeket nem akarnak majd biztosítani. Erre, elmondása szerint, rácáfol az a modell tervezet, miszerint az állam fizet nem pedig az ügyfél.

Paál Zoltán, arra kérdésre, hogy drasztikusan növekszik-e majd a biztosítók költséghányada, elmondta, hogy a befektetési igény milliárdos nagyságrendű. A szektor azonban alapvetően hosszú távra tervez, nem céluk a piac gyors lefölözése. Fontos számukra egy megfelelő nagyságrendű stabil ügyfélkör kiépülése. Véleménye szerint, szem előtt kell tartani a méretgazdaságot, azonban a tervezett 4-6 százalékos költséghányad, bőven alatta marad, a most sokak által hangoztatott 30 százalékot költséghányadnak. A költségek csökkentése az egységes adminisztrációs- és minőségbiztosítási rendszer bevezetésén és alkalmazásán nagymértékben múlhat.

Dr. Horváth Ágnes, miniszter asszony, az Egészségügyi Minisztérium által kidolgozott modellt ismertette, a mai konferencián. Véleménye szerint akkor versenyezhetnek a szolgáltatók, ha a finanszírozók is versenyeznek. Törekedni kell a hálapénz megszüntetésére és kötelező szolgáltatási csomagokat, kell bevezetni.

Egy olyan modellt képzelnek el a Minisztériumban, ahol mindenkinek kötelező a biztosítás és a biztosítóknak is kötelező mindenkivel biztosítást kötni. A biztosítók fejkvótákat kapnak, amelyeket különböző korrekciós elemekkel módosítanak a felmerülő kockázati elemeknek megfelelően.

Induláskor egy állami biztosító jönne létre, valamint a magánbiztosítók is piacra léphetnek, szigorú szabályozás mellett és járulékemelések nélkül. Minden ügyfél szabadon dönthet, hogy kivel köt szerződést, a biztosítók azonban csak a szolgáltatók között választhatnak.

Horváth Ágnes véleménye szerint, a szolgáltatók csak akkor versenyeznek, ha a finanszírozók rákényszerítik. Több biztosító esetén kapacitás minimumot kell meghatározni. A miniszter asszony, a rendszer fenntarthatóságát, a biztosítók költséghatékonyságában, a kereslet és kínálat összehangolásában, és a biztosítók rendszerbe tett többletforrásaiban látja.A tervezett modell alapján, a TAJ kiadása központosított maradna. A biztosító váltás évente egy alkalommal lenne lehetséges.

A miniszter asszony elmondása alapján, nem egy külföldi modellt kellene teljes egészében átvenni, inkább a saját utunkat kell járni. Az általuk kidolgozott modell a kérdések egy részére válaszokat ad, és számos probléma kezelésére képes.

Dr. Mikola István, szakpolitikus, elmondta, hogy Ő bizony nem látja a modellt, és óvva int minden piaci szereplőt, hogy "fejest" ugorjanak ebbe a piacba. Véleménye szerint nem érett meg a helyzet a reformra. Nincs öngondoskodás, az emberek fejében zűrzavar van.

Ezt követően a volt egészségügyi miniszter, elmondott egy mesét Misi Mókusról, majd tanulságként levonta, hogy ma hazánkban közel kétmillió ember van, aki megszokta az állami gondoskodást, és nem támogatja a reformot. Ezért szerinte, alázatott igényel egy ilyen rendszer átalakítása.

Mikola István beszédében kihangsúlyozta, hogy súlyos forráshiány van a rendszerben, de ezt most nem kívánja kifejteni. Véleménye szerint, kiszámíthatatlan az egészségpolitika, nincsenek egységes irányok. Az orvos szakma sértett és földbe van döngölve. Az alkalmazott protokoll miatt, az orvosok a tolluk hegyén költik el a milliárdokat.

Ezek után bejelentett, hogy nem azért jött a konferenciára, hogy kritikát fogalmazzon meg, ennek ellenére ez a jelenlévők szerint maximálisan sikerült.

A politikus vérlázítónak tartja a potyautas és vattabeteg kifejezést. Elmondta, hogy a rendszert fel kell tőkésíteni. Nem lehet tovább az egészségügyet kisemmizni. Be kell látnia a pénzvilágnak, hogy a humán tényezőt nem lehet periférián kezelni. Konszolidálni kell a rendszert, a népegészségügyi trendek alapján. A szakpolitikus szerint nem modell, hanem szerkezetváltásra van szükség.