Fájdalmas adat derült ki a kormány számára: hiába várnak nagy pénzeket ettől a cégtől, alig jön bevétel

A 2025-ös költségvetés tervezésekor a kormány jelentősen túlbecsülhette az autópályák használatából származó bevételeket - derül ki a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) 2024-es beszámolójából.

A kormány összesen 709,5 milliárd forintot vár el a NÚSZ-tól, amely három tételből tevődik össze: megtett úttal arányos útdíjból (nettó 545 milliárd forint), időalapú úthasználati díjból (e-matrica, nettó 118 milliárd forint) és az útdíjrendszerek működési bevételeiből (nettó 46,5 milliárd forint).

A NÚSZ azonban 2025-re csak nettó 670,9 milliárd forint pénzforgalmi szemléletű díjbevétellel tervez, ami 2024-hez képest 6 százalékos növekedést jelent. Ezzel szemben a költségvetési törvény 20 százalékos növekedést ír elő a tavalyi elváráshoz képest.

A társaság számításai szerint 2025-ben nem lesz strukturális változás a rendszerben, csak az inflációkövető díjemelés várható, amely az augusztusi fogyasztói árindexen alapul. A NÚSZ korábbi beszámolói szerint az elmúlt években nem volt ekkora különbség a kormányzati elvárás és a cég bevételi számításai között.

EZ IS ÉRDEKELHET

Most érkezett: belenyúlnak az autópályamatrica árába, mutatjuk a részleteket

Szeptembertől már nemcsak a benzinkutakon, hanem online is „ingyen” lehet autópálya-matricát venni.

A NÚSZ vélhetően idén készíti el utolsó beszámolóját, mivel a kormány döntése értelmében a vállalat 2026. január 1-jével beolvad a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-be. A fúzió célja az útdíjfizetéssel és használati díjakkal kapcsolatos közfeladatok hatékonyabb ellátása. Az egyesüléshez szükséges szerződést november 1-ig kell elkészíteni.

Emellett 2026. január 1-jétől új szabályozás lép életbe az útdíjrendszert működtető cégek szerződéskötési gyakorlatában. A kormányrendelet szerint az útdíjrendszer működtetéséhez kapcsolódó, évi bruttó 20 millió forintot elérő vagy meghaladó értékű szerződéseket csak a közlekedésért felelős miniszter előzetes engedélyével lehet megkötni.

A jóváhagyásra kötelezett szerződések közé tartoznak a keretmegállapodások és az egységáras szerződések is, amennyiben az éves elszámolás átlépi a meghatározott összeghatárt. A miniszternek 15 napja van dönteni, ennek hiányában a jóváhagyást automatikusan megadottnak kell tekinteni.

Az engedély nélküli szerződések semmisnek minősülnek, és a szabályozás nemcsak az új szerződésekre vonatkozik, hanem a már meglévő, de a jövőben módosuló megállapodásokra is, ha elérik a 20 milliós értékhatárt.

A rendelet emellett előírja, hogy az útdíjbevételeket a jövőben gyorsabban kell elszámolni. A külső szolgáltatóknak (bevallási közreműködőknek) szerződésben kell rögzíteniük a technikai és személyi feltételeket, valamint felelősséget kell vállalniuk az adatvesztésmentes működésért és a hibás útdíjszámításból eredő bírságok megtérítéséért, ha azok nem a felhasználó hibájából történtek.

A külső szolgáltatók számára kötelező pénzügyi biztosíték nyújtása is előírás, amely a kétnapi átlagos útdíj összegéig nyújt fedezetet.