Tényleg csatlakozhat az világ egyik leggazdagabb országa az EU-hoz? Donald Trumpon is múlhat a dolog

A közel 400 ezer lakosú északi szigetország népessége egyetlen kérdésben foglal állást, amely arról szól, hogy folytassa-e Izland a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Mivel a szavazás csupán véleménynyilvánító jellegű, az igenek győzelme esetén először megkezdődnének az egyeztetések, a végső megállapodásról pedig egy második népszavazás határozna.

Izland még 2009-ben, a globális pénzügyi válságot követően nyújtotta be csatlakozási kérelmét, ám 2013-ban az eurószkeptikus koalíciós kormány felfüggesztette az egyeztetéseket. Az ország most a Szociáldemokrata Párt vezette kabinet kezdeményezésére tér vissza a témához, hogy rendezze ezt a lezáratlan ügyet.

A szavazás hátterében komoly geopolitikai tényezők állnak. Az Északi-sarkvidék a kritikus nyersanyagok és az olvadó jégtakaró miatt megnyíló tengeri hajózási útvonalak felértékelődése révén egyre fontosabb stratégiai térséggé válik.

Trump elnök korábban többször is jelezte, hogy megvásárolná Grönlandot, Izland legközelebbi szomszédját. Eiríkur Bergmann, a Bifröst Egyetem politológiaprofesszora rámutatott arra, hogy az amerikai elnök Grönlandra vonatkozó érvei Izlandra is éppúgy érvényesek, a fő különbség mindössze az, hogy Izland formálisan független állam.

Az Egyesült Államokba vetett bizalom megingása szintén kulcskérdés. Izland a NATO egyik alapító tagja, ugyanakkor az egyetlen olyan szövetséges, amely nem tart fenn saját haderőt. Az ország a stratégiai fontosságú GIUK-résben fekszik, abban a tengeri átjáróban, amely Grönland, Izland és az Egyesült Királyság között összeköti az Északi-sarkvidéket az Atlanti-óceánnal. Izland védelmét az 1951-ben megkötött kétoldalú amerikai védelmi megállapodás garantálja, ennek fenntarthatóságát azonban sokan megkérdőjelezik.

EZ IS ÉRDEKELHET

Forr a levegő Európa és Trump között Grönland miatt, a brit miniszterelnök higgadtságra intette a feleket

Keir Starmer kijelentette: Grönland jövőjéről kizárólag a grönlandiak és Dánia dönthetnek.

A vita ugyanakkor alapvetően belpolitikai tényezők, így a gazdaság, a szuverenitás és a halászati jogok mentén zajlik. Az európai uniós csatlakozás mellett szóló egyik fő érv az izlandi korona sebezhetősége és a heves árfolyam-ingadozások kiküszöbölése. Az ellenzők, köztük Katrín Jakobsdóttir korábbi miniszterelnök viszont úgy látják, hogy az ország az Európai Gazdasági Térségen és a schengeni övezeten keresztül már jelenleg is mélyen integrálódott az európai struktúrákba, a lakosság pedig a teljes jogú tagság nélkül is magas életszínvonalat élvez.

Az Európai Unió szempontjából Izland csatlakozása komoly sikertörténetet jelentene a Brexit után. Egy olyan állam belépése, amely az egy főre jutó GDP és a demokratikus berendezkedés szempontjából is a világ élvonalához tartozik, jelentősen növelné az európai integráció vonzerejét. Bergmann szerint az igenek győzelme esetén a jelenlegi koalíciós kormány – amelynek legkésőbb 2028 augusztusáig kell új választást kiírnia – megpróbálná minél gyorsabban lezárni a csatlakozási tárgyalásokat.