Súlyos kijelentést tett a volt ukrán miniszter: szerinte már csak néhány hónapja maradt az országnak

Volodimir Zelenszkij 2019 óta tölti be az elnöki tisztséget Ukrajnában. A 2024-re kiírt elnökválasztást a háború miatt elhalasztották, hiszen a demokratikus voksolás feltételei jelenleg sem adottak. Az ország mintegy ötöde orosz megszállás alatt áll, csaknem hatmillió ukrán menekült él külföldön, a fronton harcoló több százezer katona szavaztatása pedig továbbra is megoldatlan feladat. A folyamatos orosz légitámadások miatt a voksolás biztonsága sem garantálható, ráadásul a folyamat jogi akadályokba is ütközik, mivel a választások megtartásához fel kellene oldani a hadiállapotot. A kijevi vezetés érvelése szerint egy választási kampány végzetesen megosztaná a társadalmat, Oroszország pedig kiber- és dezinformációs műveletekkel próbálná meg megzavarni a folyamatot - írta a Portfolio.

Korábban a hatalom legitimációját megkérdőjelező hangok főként külföldről érkeztek. A 2024-ben elhalasztott voksolás után Oroszország kiterjedt propagandakampányt indított, illegitimnek titulálva az ukrán államfőt. Később, 2025 elején Donald Trump amerikai elnök is szorgalmazta a választások megtartását, feltehetően azzal a céllal, hogy nyomást gyakoroljon Kijevre az amerikai béketervezet elfogadása érdekében.

EZ IS ÉRDEKELHET

Valóban választások jöhetnek Ukrajnában a háborús helyzetben? Kiderült, mekkora esélye lenne Zelenszkijnek megtartani a hatalmat

Ukrajnában legutóbb 2019-ben tartottak választásokat, a háború kitörése óta érvényben lévő hadiállapot azonban elvileg tiltja azok kiírását.

A 2026 nyarán kialakult helyzet viszont alapjaiban különbözik az eddigiektől. Zelenszkij átfogó személyi cseréket hajtott végre a kormányban, amelyeket a közelgő tél energetikai kihívásaival és a tartós háborús berendezkedéssel indokolt. A sikeres drónstratégiájáról és technológiai innovációiról ismert, közkedvelt Fedorov leváltása ugyanakkor utcai demonstrációkat váltott ki. Miután a volt miniszter visszautasította az elnök által felkínált egyéb tisztségeket, a regnáló hatalom nyílt kritikusaként és Zelenszkij első számú kihívójaként lépett fel.

Fedorov egy interjúban szokatlanul éles kritikát fogalmazott meg a vezetéssel szemben. Kijelentette, hogy Ukrajna lassan elveszíti a háborút, és mindössze néhány hónapja maradt arra, hogy megfordítsa a kedvezőtlen folyamatokat. Véleménye szerint az országnak hiányzik a győzelmi stratégiája, a döntéshozatalt megbénítja a korrupció és a hadiipari érdekcsoportok befolyása, miközben az állami intézményrendszer csupán ötszázalékos hatékonysággal működik. A volt tárcavezető a technológiai innovációban és a frontvonalak robotizálásában látja a kiutat, amellyel jelentős számú emberélet lenne megmenthető.

A politikus azzal váltotta ki a legnagyobb feszültséget, hogy a belpolitikai és hatékonysági válság feloldására ismét felvetette az elnökválasztás megrendezésének szükségességét. Állítása szerint tisztában van a logisztikai és biztonsági kockázatokkal, ám úgy véli, innovatív megoldásokkal ezek áthidalhatók. Az elnöki hivatal élesen elutasította az ötletet, Zelenszkij kijelentette, hogy egy választás jelenleg tönkretenné Ukrajnát. A kijevi vezetés a volt tárcavezető szavait a pozícióvesztés miatti sértettség számlájára írja, hangsúlyozva, hogy korábbi technokrata reformjai amúgy is fedezet nélküli költségvetési hiányt halmoztak fel.

Bár a háborús elnökválasztás lebonyolítása a közeljövőben továbbra sem valószínű, Kijevnek egy teljesen új politikai realitással kell szembenéznie. Egy országosan elismert kihívó lépett a porondra, aki technológiai elképzeléseinek megvalósításához és a biztonságos szavazás tervéhez az Egyesült Államokban is szövetségeseket keres. A belső politikai törésvonalak mélyülése Moszkva érdekeit szolgálja, miközben a növekvő elégedetlenség már Zelenszkij népszerűségi mutatóin is meglátszik.