Földrengésnek hitték, de a valóság ennél is rémisztőbb: 177 életet követelt a hirtelen jött katasztrófa

A katasztrófát kezdetben földrengésnek tulajdonították, az Amerikai Földtani Intézet (USGS) azonban tisztázta, hogy valójában egy gleccser összeomlásáról volt szó. A leszakadt jégtömeg olyan erővel csapódott a völgy aljára, hogy a becsapódás 5,2-es magnitúdójú szeizmikus jelet keltett. Simon Cook, a Dundee-i Egyetem gleccserszakértője a BBC-nek elmondta, hogy csapata a Langtang Lirung csúcs közelében, az áradás helyszínétől mintegy 15 kilométerre nyugatra azonosította az összeomlott gleccser alsó szakaszát.

A Nemzetközi Integrált Hegyvidéki Fejlesztési Központ (ICIMOD) elemzése szerint a magasból lezúduló jég- és kőlavina a Bhote Koshi folyó egyik mellékágába, a Lende Kholába ömlött, hatalmas mennyiségű vizet, üledéket és sziklatömböket sodorva magával. Az alvízi folyószakaszokon a vízszint mindössze harminc perc alatt hét-kilenc méterrel emelkedett meg, és több vízszintmérő állomást is elsodort az ár.

EZ IS ÉRDEKELHET

Videón a nepáli villám-áradás: brutális a pusztítás, ledőlt egy fél város

Legalább 98 ember meghalt, több százan pedig eltűntek a Nepál és Tibet határvidékét sújtó villámáradásban.

Mike Searle, az Oxfordi Egyetem földtudományi professzora szerint a folyamat – a földcsuszamlástól az áradásig – akár órákat vagy napokat is igénybe vehetett, mivel a törmelék előbb felduzzaszthatta és elzárhatta a folyót, majd az összegyűlt víztömeg egyetlen hatalmas árhullámként tört át a természetes gáton. A terület domborzata tovább súlyosbíthatta a helyzetet, mivel a Langtang Lirung mindkét oldalán rendkívül meredek völgyek húzódnak, amelyek tölcsérként gyorsíthatták fel a víz mozgását.

Searle szerint a gleccser összeomlásában két folyamat játszhatott közre: egyrészt a Himalája lemeztektonikai kiemelkedése – amely egyre meredekebbé teszi a gleccsereket –, másrészt az éghajlatváltozás okozta olvadás. Bár kisebb jégletörések rendszeresen előfordulnak, az rendkívül szokatlan, hogy egy gleccser egyetlen nagy darabban omoljon le. "Ilyen áradások állandóan történnek, de nem ekkora léptékben" – fogalmazott a szakértő.

Az ICIMOD idén közzétett elemzése szerint a Hindukus és a Himalája gleccserei 2000 óta kétszeres ütemben veszítenek tömegükből. Hasonló, gleccserösszeomlás okozta katasztrófák az utóbbi években Indiában, Svájcban és Olaszországban is előfordultak. 2021-ben az észak-indiai Chamoli-völgyben egy gleccserleszakadás kétszáz ember halálát okozta, a hatását a tudósok tizenöt atombombáéhoz hasonlították. Nepálban pedig tavaly ugyanezt a térséget öntötte el egy tibeti gleccsertó kitörése.

Mohd Farooq Azam, az ICIMOD szakértője szerint a krioszféra – a Föld fagyott régióinak – veszélyeztetettsége minden korábbinál szembetűnőbb, a változások üteme pedig rendkívül gyors. Cook hozzátette, hogy a felmelegedő bolygón a zsugorodó gleccserek, az olvadó hó és a kiengedő permafroszt egyre több földcsuszamlást, törmelékárt, gleccsertó-kitörést és gleccserösszeomlást okoz, mivel a klímaváltozás alapjaiban destabilizálja a magashegyi környezetet.