Sorsdöntő népszavazást írtak ki: újabb taggal bővülhet az Európai Unió - a botrány garantált

A csaknem 400 ezer fős északi állam polgárainak egyetlen egyszerű kérdésre kell válaszolniuk, mégpedig arra, hogy folytassák-e a csatlakozási egyeztetéseket az Európai Unióval. A közvélemény-kutatások szerint a társadalom teljesen megosztott, így az eredmény megjósolhatatlan. Az igenek győzelme esetén megindulnak a tárgyalások, egy esetleges megállapodás sorsáról pedig később egy második népszavazáson döntenek majd az izlandiak.

Az ország a 2008-as gazdasági válság után, 2009-ben már elindította a csatlakozási folyamatot, de egy euroszkeptikus kormány hatalomra kerülésével 2013-ban felfüggesztették azt. A jelenlegi szociáldemokrata vezetésű kabinet most ezt a befejezetlen ügyet kívánja lezárni.

A kérdés azért is időszerű, mert az Északi-sarkvidék a kritikus nyersanyagok és a jégolvadás miatt megnyíló hajózási útvonalak következtében geopolitikailag egyre fontosabbá válik. Ezzel párhuzamosan Donald Trump amerikai elnök idén ismét felvetette Izland legközelebbi szomszédja, Grönland megszerzésének ötletét – miközben az év elején a davosi Világgazdasági Fórumon többször is összekeverte a két szigetet. Eiríkur Bergmann, az izlandi Bifröst Egyetem politológiaprofesszora szerint Trump Grönlandra vonatkozó nemzetbiztonsági érvei Izlandra is ugyanúgy érvényesek lennének.

A szakértő rámutatott, hogy a voksolás előtti vitákban erősen megjelenik az Egyesült Államokba mint biztonsági partnerbe vetett bizalom csökkenése. Bár Izland alapító tagja a NATO-nak, nincs saját hadserege. Védelmét az 1951-es amerikai–izlandi kétoldalú egyezmény garantálja, amelynek létjogosultságát és megbízhatóságát most sokan újragondolják. Thorgerdur Gunnarsdottir külügyminiszter is hangsúlyozta a közelmúltban, hogy a második világháború utáni világrend felborulása miatt Izland érdekeit a szorosabb uniós együttműködés szolgálná leginkább.

A geopolitikai tényezők mellett azonban a belpolitikai és gazdasági kérdések dominálnak. Jon Danielsson, a London School of Economics kutatója szerint a csatlakozás melletti legfőbb érv az euró bevezetése, amely megvédené a lakosságot a nemzeti valuta instabilitásától és a magas kamatoktól. A legnagyobb akadályt ugyanakkor az ország számára kiemelt jelentőségű halászati ágazat jelenti, és kétséges, hogy az EU képes-e a hazai elvárásoknak megfelelő feltételeket biztosítani ezen a téren.

Éppen a már meglévő szoros kapcsolatokra és a magas életszínvonalra hivatkozva ellenzi a teljes jogú tagságot a korábbi miniszterelnök, Katrín Jakobsdóttir is. Izland ugyanis már most is mélyen integrálódott az európai rendszerbe, hiszen az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjaként teljes hozzáférése van az uniós egységes piachoz, és része az útlevélmentes utazást biztosító schengeni övezetnek is.

Az Európai Unió számára komoly presztízsnyereséget jelentene a bővítés. Elemzők szerint egy magas egy főre jutó GDP-vel és erős demokratikus hagyományokkal rendelkező ország felvétele új lendületet adna az európai integrációs projektnek. Egy sikeres igen kampány esetén a tárgyalások viszonylag gyorsan lezárulhatnak, a kormánynak ugyanis érdeke, hogy a folyamat végére érjen a legkésőbb 2028 augusztusában esedékes parlamenti választások előtt.