Pillanatokon belül széteshet Putyin katonai szövetsége: ennek még nagyon súlyos ára lesz

Nikol Pasinján örmény miniszterelnök a parlamentben egyértelművé tette, hogy országa el kívánja hagyni a Moszkva vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét (KBSZSZ). A döntés hátterében az áll, hogy a katonai tömb – az örmény várakozásokkal ellentétben – nem nyújtott védelmet Jerevánnak az Azerbajdzsán elleni, hegyi-karabahi háborúk során. Örményország már korábban befagyasztotta tagságát és beszüntette a tagdíjfizetést, amire válaszul az orosz vezetés a szavazati jog megvonását helyezte kilátásba.

A keleti távolodással párhuzamosan Jereván elindítja az európai uniós csatlakozás hivatalos folyamatát, amelynek végén a tervek szerint népszavazást is tartanak. Bár Örményország jelenleg is tagja az orosz dominanciájú Eurázsiai Gazdasági Uniónak (EAGU), a Kreml világossá tette, hogy a két integrációs folyamat kizárja egymást. Moszkva cinikusnak nevezte az örmény vezetés különutas politikáját, és nyíltan ellenez minden közeledést az általa agresszívnek és oroszellenesnek tartott európai szövetséghez.

A politikai feszültség gyorsan gazdasági retorziókba csapott át. Moszkva mint Örményország legfőbb kereskedelmi partnere élelmiszerbiztonsági hivatkozásokkal korlátozta számos örmény agrártermék behozatalát, ami a kétoldalú kereskedelmi forgalom drasztikus, több mint húszszázalékos visszaeséséhez vezetett. Az Európai Unió válaszul nyíltan beállt a jereváni kormány mögé, és egy 50 millió eurós támogatási csomaggal igyekezett kompenzálni a kieső bevételeket, miközben az EU és Örményország közötti export rövid idő alatt több mint 80 százalékkal bővült.

A külpolitikai fordulatot ugyanakkor éles belpolitikai konfliktusok kísérik. A 2018-ban demokratikus jelszavakkal hatalomra került Pasinján-kormány határozott lépéseket tesz a hagyományosan oroszbarát erők ellen. Az igazságszolgáltatás célkeresztjébe került a komoly társadalmi befolyással bíró Örmény Apostoli Egyház és annak vezetője, II. Karekin katolikosz is, akit egy belső egyházi döntés megszegése miatt vontak felelősségre.

Ezzel párhuzamosan a hatóságok szisztematikusan lépnek fel a politikai ellenzék meghatározó, oroszbarát alakjaival szemben. Letartóztatták Robert Kocsarján korábbi államfőt, akit hivatali visszaéléssel és korrupcióval vádolnak. Hasonló sorsra jutott az orosz állampolgársággal is rendelkező ellenzéki pártvezető, Szamvel Karapetján, valamint a szintén milliárdos politikus, Gagik Carukján is; utóbbit csempészet vádjával helyezték előzetes letartóztatásba, érdekeltségeinek egy részét pedig lefoglalta az állam.

Bár kívülről nehéz megítélni, hogy az eljárások mennyiben szolgálják a tényleges korrupcióellenes harcot, a politikai időzítés mindenesetre gyanúra ad okot. A nyugati integrációt célzó, sorsdöntő lépések idején a belső ellenfelek szisztematikus háttérbe szorítása súlyos ellentmondást hordoz magában. A jereváni vezetés legnagyobb dilemmája most az, hogy képes-e kiszabadulni a moszkvai érdekszférából és felépíteni egy nyugati típusú jogállamot anélkül, hogy a hatalom megtartásához éppen a putyini módszereket másolná le.