Ez tényleg még a Holdról is látszik: brutális, ami Európa folyóival történt

A műholdfelvételeken drámai módon összezsugorodott folyómedrek látszanak a kiszáradt tájban, ahol a visszahúzódó víz hatalmas partszakaszokat és eddig felszín alatti homokpadokat tárt fel. A 2023-as, átlagos vízszintű évvel való összehasonlítás szemléletesen mutatja a különbséget. Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, ahol az egymást követő súlyos hőhullámok a talajból és a vízfolyásokból egyaránt elszívják a nedvességet.

A kontinens két legjelentősebb vízi útja, a Duna és a Rajna egyaránt kritikus állapotban van. Európa második leghosszabb folyóján, a Dunán a budapesti vízszint hétfőn 10 centiméterre süllyedt, megdöntve a 2018-ban mért 33 centiméteres korábbi negatív rekordot. A héten újabb hőhullám sújtja Közép- és Kelet-Európát a 100 Fahrenheit-fokot (37,8 °C) is meghaladó kánikulával, ami tovább ronthatja a helyzetet.

A Duna apadása Magyarországon energiaválságot idézett elő. Az ország villamosenergia-termelésének közel felét biztosító Paksi Atomerőmű – amely a Duna vizét használja hűtésre – mindössze 10 százalékos kapacitással üzemel, miután az alacsony vízállás miatt egy kivételével az összes reaktorblokkot le kellett állítani.

EZ IS ÉRDEKELHET

Brutális áramkrízis kapujában Magyarország? Nyolcadgőzzel termel a Paksi Atomerőmű, óriási a kiesés

A hazai villamosenergia-rendszer stabilitásának megőrzése ezekben a hetekben kritikus prioritás.

Magyar Péter miniszterelnök köszönetet mondott a lakosságnak és az ipari szereplőknek, amiért az esti csúcsidőszakban önkéntesen csökkentették a fogyasztásukat. Romániában a haditengerészet robbantásokkal távolított el sziklákat a folyómederből, hogy több vizet tereljen a csernavodai atomerőmű egyetlen működő reaktorához, miközben a vízügyi hatóság két, kővel megrakott uszály elsüllyesztésével épít ideiglenes gátat a víz átirányítására.

A Rajna vízállása is kritikus mélypontra süllyedt. A Svájci-Alpokban eredő és az Északi-tengerbe torkolló folyó kulcsfontosságú vízi szállítási útvonal az élelmiszerek, az ásványi nyersanyagok, a szén és a kőolaj számára. A téli alacsony alpesi hómennyiség, a tartós csapadékhiány és az öt egymást követő hőhullám együttesen vezetett a rendkívüli apadáshoz.

A Koblenz melletti kaubi mérőponton szerdán mindössze 23 centiméteres vízállást regisztráltak, ami alulmúlta a 2018-as, 24 centiméteres negatív rekordot. A teherhajók rakományát akár 80 százalékkal is csökkenteni kellett a zátonyra futás elkerülése érdekében, ami jelentősen drágítja a fuvardíjakat és fennakadásokat okoz az ellátási láncokban.

A Lanxess vegyipari vállalat közölte, hogy egyes rakodóhelyek megközelíthetetlenné váltak, így ahol csak lehetséges, vasúti és közúti fuvarozásra állnak át. Történelmi mélypontot mértek Kölnben és a német–holland határon fekvő Lobithnál is.

A válság más európai folyókat is sújt, így az olaszországi Pó és a franciaországi Loire egyes szakaszain szintén rendkívül alacsony a vízállás. A folyók Európa létfontosságú ütőerei, hiszen az áruszállítás, az erőművek hűtése, a vízenergia-termelés, a turizmus és a vízi élőhelyek egyaránt tőlük függenek.

A kiszáradt Duna-meder Vidinben, Bulgáriában, 2023 vs 2026. Forrás: Európai Űrügynökség

A Dunán például Bulgáriában zátonyra futott egy szállodahajó, miközben a visszahúzódó víz történelmi leleteket – Észak-Bulgáriában egy feltételezett ősmamut maradványait, Szerbiában pedig egy náci hadihajó roncsát – hozott a felszínre.

A szakértők figyelmeztetnek, hogy a negatív rekordok a jövőben várhatóan megismétlődnek és tovább dőlnek.

Richard Allan, a Readingi Egyetem klímakutatója szerint a jelenlegi hidrológiai szélsőségek "csak a jéghegy csúcsát" jelentik, és a vízgazdálkodás egyre súlyosabb kihívásokkal szembesül, így az egyetlen tartós megoldást az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyors és drasztikus csökkentése jelentheti a társadalom minden szektorában.