Az utolsó pillanatban állította le Trump a pusztító támadást: óriásit zuhantak az olajárak

Az amerikai elnök washingtoni idő szerint az esti órákban újságírók előtt megerősítette, hogy szombaton három öbölmenti állam és a teheráni vezetés kérésére vonta vissza az Irán ellen már előkészített, állítása szerint, minden korábbinál nagyobb erejű támadást, arra való tekintettel, hogy ismét esély nyílt a megegyezésre a konfliktus lezárásáról.

Beszámolt arról is, hogy Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar, mint szövetségesek kérték a küszöbön álló katonai művelet leállítását arra hivatkozva, miszerint elérhetőnek látnak egy megállapodást először a Hormuzi-szorosról, ami majd elvezethet az Irán nukleáris leszereléséről szóló egyezséghez. Az amerikai elnök a szaúdi koronahercegre hivatkozva azt mondta, hogy a partnerek inkább akarnak egyezséget látni, mint katonai eszközök bevetését, és hozzátette, hogy Irán is azt jelezte, meg akar állapodni.

Donald Trump szavai szerint hétfőn a délutáni órákban kezdődhetnek az egyeztetések, de további részleteket nem említett. Arra a kérdésre, hogy szabott-e határidőt a megállapodásra úgy fogalmazott, hogy "meglátjuk, hogy megy majd" a tárgyalás, és hozzátette, hogy a szombaton leállított amerikai katonai művelet bármikor megindulhat, ami "katasztrofális" következményekkel lenne Iránra, és amiben sok ember meghalna.

Az iráni partvidék egésze ellen július közepén ismét életbe léptetett amerikai haditengerészeti blokád vasárnap is érvényben volt, a térségért felelős amerikai Középső Parancsnokság közlése szerint már 35 hajót fordítottak vissza, mert megpróbálta megsérteni a zárlatot.

Trump bejelentése után meredeken estek az olajárak

Jelentősen csökkent hétfőn a kőolaj világpiaci ára, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy elhalasztja az Irán elleni tervezett katonai csapást, és újabb tárgyalásokra ad lehetőséget Teheránnal. Az ázsiai részvénypiacokon ennek ellenére többnyire gyenge volt a hangulat.

Az októberi szállítású Brent nyersolaj hordónkénti ára a folyamatos globális kereskedésben 83-84 dollár közelébe esett, ami 5-7 százalékos napi visszaesést jelentett. Az olajpiac júliusban még több mint 20 százalékos emelkedést mutatott az Egyesült Államok és Irán közötti katonai feszültség, valamint a Hormuzi-szoros és a Vörös-tenger térségében jelentkező ellátási kockázatok miatt.

A hétfői árcsökkenés közvetlen oka az volt, hogy a befektetők ismét a diplomáciai megoldás lehetőségét kezdték beárazni. Emellett az OPEC+ termelői csoport a hétvégén jóváhagyta a kitermelési kvóták újabb, mérsékelt emelését, ami szintén enyhítette a kínálati aggodalmakat.

Az S&P 500 és a Nasdaq határidős indexei hétfőn emelkedtek, az európai tőzsdei határidős jegyzések szintén erősödtek. Az ázsiai piacokon azonban folytatódott az eladói nyomás: a tokiói Nikkei 225 index közel 2 százalékkal, a dél-koreai Kospi több mint 4 százalékkal gyengült, miközben a Hongkongi Hang Seng index alig változott, a sanghaji és sencseni vezető részvényeket tömörítő CSI 300 index pedig mintegy 0,8 százalékkal esett.

Piaci elemzők szerint az ázsiai részvénypiacokat elsősorban továbbra is a mesterséges intelligenciához kapcsolódó vállalatok értékeltségével és a jelentős beruházások megtérülésével kapcsolatos aggodalmak terhelik, így az olajár esése önmagában nem volt elegendő a befektetői hangulat javításához. Hétfőn a devizapiacokon is jelentős mozgások voltak.

A japán jen erősödött, miután Tokió és Washington megerősítette, hogy összehangolt devizapiaci beavatkozással támogatták a japán fizetőeszközt. A japán pénzügyminisztérium jelezte, hogy szükség esetén további lépésekre is készen áll. Az olajárak csökkenése közben mérsékelte az amerikai államkötvényhozamokat is.