Készül a válságforgatókönyv a magyar munkahelyeken: erre kötelezhetik a dolgozókat, ha elhúzódik a hőség

A nyári hőségriadók idején egyre aktuálisabb kérdés, hogy hol célszerű dolgozni: otthon, ahol mindenki külön-külön hűti a lakását, vagy inkább egy korszerű, energiahatékony irodaházban, ahol a hűtés központilag, nagyobb rendszerben működik.

Elsőre logikusnak tűnhet, hogy egy modern, jól szigetelt és hatékonyan üzemeltetett irodaház kevesebb energiából tud megfelelő munkakörnyezetet biztosítani, mint sok, különböző állapotú lakás egyedi klímaberendezései. Pulger Veronika energiagazdálkodási specialista szerint azonban a kérdésre nincs minden helyzetben érvényes, egyszerű válasz:

általánosságban véve cégenként, épületenként és munkavállalónként célszerű mérlegelni, szem előtt tartva, hogy a jelenlegi energiapolitikai helyzetben például a fogyasztási csúcsok átütemezésére is szükség lehet. Ezt alátámasztja a kormány döntése, az energiabiztonsági szempontból a közszféra számára javasolt otthoni munkavégzés is.

A szakember szerint valóban elképzelhető, hogy egy korszerű irodaház energiahatékonyabb megoldás, mintha több dolgozó egyszerre, külön-külön hűti az otthonát. Ez különösen akkor lehet igaz, ha az iroda modern gépészettel működik, a hűtési rendszer jól szabályozható, és az épületet egyébként is hűteni kellene.

EZ IS ÉRDEKELHET

Magyar Péter bejelentése: otthoni munkavégzést rendel el a kormány a hőség miatt, ezeket a dolgozókat érinti

Csütörtökön délután ismét kormányszóvivői tájékoztatót tartott a kormány, melyen részt vett Magyar Péter és Vitézy Dávid is.

Ugyanakkor a képletet befolyásolja, például, hogy a munkavállalók milyen messziről járnak be, milyen közlekedési módot használnak, otthon van-e klímájuk, az mennyire hatékony, illetve hányan tartózkodnak napközben ugyanabban a lakásban, milyen az otthoni lakás energiahatékonysága. Pulger Veronika szerint

a cégeknek megfontolandó lehetőség lenne tehát előre felkészülniük a tartós hőhullámokra, és átgondolva, mérlegelve dönteniük arról, hogy hőségriadó idején otthoni munkavégzést vagy irodai jelenlétet rendelnek-e el.

Mint mondta, akár egy egyszerűbb belső felmérés is sokat segíthet: kinek van otthon klímája, milyen állapotú lakásban dolgozik, milyen messziről jár be, és az iroda hűtési rendszere mennyire hatékony. Egy kisebb cégnél már ezekből az adatokból is készíthető egy alap forgatókönyv arra, melyik megoldás jelenthet kisebb energiafelhasználást. Továbbá a szakértő szerint az is fontos a döntéshozatal szempontjából, hogy a cég mit szeretne optimalizálni: a villamos energia fogyasztást, a teljes energiafelhasználást, a költségcsökkentést, a szén-dioxid-kibocsátást, vagy éppen az ellátásbiztonságot. Más eredmény jöhet ki akkor, ha kizárólag az irodaház és az otthonok hűtésének energiaigényét hasonlítják össze, és más akkor, ha a munkába járás energia- és kibocsátási költségét is, az épületek műszaki adottságait, illetve az épületek kihasználtságát is beleszámítják. Egy modern irodaház előnye könnyen csökkenhet, ha a dolgozók többsége autóval, messziről érkezik, miközben otthon amúgy sem lenne szükségük egész napos hűtésre.

A fenntarthatósági szabályozás iránymutatása alapján a cégeknek tehát érdemes elgondolkodni a hőségriadó-tervek készítéséről. Ebben szerepelhetne, mikor javasolt az irodai, és mikor indokolt az otthoni munkavégzés, milyen hőmérsékleti átlag- és maximum értékeknél kell váltani, és hogyan lehet közben figyelembe venni a dolgozók egészségét, komfortját és a vállalat energiafelhasználását. Egy jól előkészített terv nemcsak költséget, energiát, erőforrásokat takaríthat meg, hanem kiszámíthatóbbá is teheti a működést a nyári hőhullámok idején.

Összességében tehát nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy mindig az irodai vagy mindig az otthoni munkavégzés az energiahatékonyabb. Egy modern, jól működtetett irodaház sok esetben kedvezőbb lehet, mint sok külön hűtött lakás, de a pontos válaszhoz ismerni kell az épületek állapotát, a klímaberendezések meglétét/hatékonyságát, a bejárási szokásokat és a cég működési igényeit is. A hőségriadók gyakoribbá válásával azonban bizonyosan egyre inkább üzleti és energetikai alapfeladat lesz ezeknek a kérdéseknek az előzetes átgondolása.