Harminc éve nem láttunk ilyet Amerikától: hatalmas mentőakció indult, amibe beleremeghet a világ

A beavatkozás első előjele Scott Bessent pénzügyminiszter egy pénteki kabinetülésen lefotózott jegyzete volt, amelyen a „Teendő: japán jen vásárlása, 5–10 milliárd dollár" felirat állt. Donald Trump vasárnap megerősítette, hogy a pénzügyminisztérium milliárdos nagyságrendben vásárolt jent, hozzátéve, hogy a lépés „jót tesz a világgazdaságnak".

Japán 2022 óta dollármilliárdokat fordított a jen gyengülésének megfékezésére, ám a deviza folyamatosan újabb mélypontokra süllyedt. Az energiaimportra szoruló szigetországot súlyosan érintette az iráni konfliktus nyomán kialakult közel-keleti energiakínálat-szűkülés, miközben a japán jegybank rendkívül alacsony szinten tartotta az irányadó kamatot, ami tovább rontotta a jen vonzerejét a befektetők szemében.

Az amerikai beavatkozás egyik fő mozgatórugója elemzők szerint az, hogy Tokió a jenvásárláshoz szükséges forrásokat részben amerikai államkötvények eladásával teremti elő. A nagy volumenű kötvényértékesítés megemeli az amerikai állampapírok hozamát, vagyis drágítja Washington számára a hitelfelvételt. „Tegyük magunkat Bessent helyébe, hiszen az az érdeke, hogy Japán minél hamarabb stabilizálja a jent" – írta Rebecca Patterson, a Council on Foreign Relations vezető kutatója.

Takaicsi Szanae japán miniszterelnök eközben belpolitikai nyomás alatt áll, így az emelkedő importárak és a gyenge jen miatt zuhanó népszerűségét próbálja helyreállítani. Áprilisban ideiglenesen csökkentette az élelmiszerekre kivetett fogyasztási adót, ugyanakkor több száz milliárd dolláros gazdaságélénkítő beruházásokat ígért. A szakértők aggodalmukat fejezték ki, hogy a GDP kétszáz százalékát meghaladó államadósság mellett ez a költekezés "Liz Truss-féle sokkot" idézhet elő, ami tovább gyengítheti a jent.

Egyes elemzők szerint Trump a tavalyi argentin beavatkozáshoz hasonlóan ezúttal is egy politikai szövetségest támogat. A Takaicsi-kormány ugyanis a második világháború óta nem látott mértékű védelmi fejlesztésbe kezdett, és a GDP két százalékára tervezi emelni a katonai kiadásokat – ez pedig teljes mértékben összhangban áll Washington azon elvárásával, hogy szövetségesei nagyobb részt vállaljanak saját védelmük biztosításából.

Címlapkép: Molly Riley