Ennyien éheznek még mindig a világon: kijózanító számokat közölt az ENSZ a globális helyzetről

2025-ben már harmadik egymást követő évben csökkent a globális éhezés, ami bizonyítja, hogy lehetséges a pozitív változás ezen a téren. A helyzet azonban továbbra is törékeny és egyenetlenül oszlik meg, és nem biztosítja, hogy 2030-ig elérjük a fenntartható fejlődési célokat – derül ki A világ élelmezésbiztonságának és táplálkozásának helyzete 2026 című jelentésből, amelyet ma hozott nyilvánosságra az Egyesült Nemzetek Szervezetének öt szakosított szerve.

A jelentés becslése szerint 2025-ben a világ népességének 7,8%-a éhezett, szemben a 2024-es 8,1%-kal és a 2022-es 8,6%-kal, ami lassú, de tartós javulást jelez. Ez azt jelenti, hogy 2025-ben mintegy 645 millió embert érintett az éhezés, közel 14 millióval kevesebbet, mint 2024-ben, és 43 millióval kevesebbet, mint 2022-ben.

A globális előrelépés ellenére a javulás továbbra is egyenetlen a kontinensek között. Ázsiában, valamint Latin-Amerikában és a Karib-térségben az elmúlt években folyamatos javulást tapasztaltak. Ezzel szemben Afrikában jelenleg megközelítőleg 309 millió ember éhezik, míg Ázsiában 292 millió.

Bár az Afrikában korábban tapasztalt emelkedő tendencia kezd stabilizálódni – az éhezők aránya a 2024-es 20,3%-ról 2025-ben 20,0%-ra csökkent –, a gyors népességnövekedés mellett immár ezen a kontinensen él a legtöbb éhező ember.

Az élelmiszerhez való hozzáférést vizsgálva hasonló képet kapunk. 2025-ben becslések szerint a világ népességének 25,8%-a – mintegy 2,1 milliárd ember – tapasztalt közepes vagy súlyos szintű problémát ez, vagyis, hogy időnként kénytelenek voltak kompromisszumot kötni az elfogyasztott élelmiszer minőségét vagy mennyiségét illetően. Ez csökkenést jelent a 2024-es 27,1%-hoz és a 2020-as 28,7%-hoz képest: közel 86 millióval kevesebb embert érintett, mint 2024-ben, és 135 millióval kevesebbet, mint 2020-ban. Az arány azonban továbbra is meghaladja a világjárvány előtti szintet.

A regionális különbségek itt is jelentősek. Afrikában 2025-ben a népesség több mint fele (56,6%) számára jelentett kihívást az élelmezésbiztonság közepes vagy súlyos szinten, szemben az ázsiai 20,3%-kal, a latin-amerikai és karib-térségi 22,9%-kal, valamint az észak-amerikai és európai 8,7%-kal. A probléma továbbra is gyakoribb a vidéki térségekben, mint a városi vagy agglomerációs területeken. Emellett változatlanul aránytalanul nagyobb mértékben érinti a nőket, bár a nemek közötti különbség 2025-ben valamelyest csökkent.

Az éhezés a közel-keleti konfliktus tükrében

Az éves jelentés a közel-keleti konfliktus fényében frissített előrejelzéseket is közöl az éhezés következő öt évben várható alakulásáról.

Attól függően, hogy meddig tart a válság élelmiszer-inflációra gyakorolt hatása – amit a magasabb energia- és műtrágyaárak okoznak –, 2030-ban még megközelítőleg 510–520 millió ember éhezhet. Ez meghaladja a konfliktus előtti forgatókönyvben szereplő 503 milliós alacsonyabb becslést, de így is az alultáplált emberek száma várhatóan 20%-kal csökken globális.

Az előrejelzések azonban nem veszik figyelembe az egyéb lehetséges kedvezőtlen tényezőket, köztük az olyan szélsőséges időjárási jelenségek hatásait, mint az El Niño 2026-ban és 2027-ben, amelyek tovább súlyosbíthatják a helyzetet.

A jelentés társszerzői – az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (IFAD), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), a Világélelmezési Program (WFP) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) – arra figyelmeztetnek, hogy a 2026-os közel-keleti konfliktus, a szélsőséges időjárási jelenségek, valamint a fejlesztési támogatások és a humanitárius finanszírozás csökkenése veszélyezteti a globális éhezés felszámolása terén elért eredményeket.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kegyetlen élelmiszerdrágulást hozhat el a szuper El Niño: a hőség nem csak az embert viselte, évekbe telhet, mire kiheveri a föld

Az ellátási láncok egyszerre két súlyos csapással szembesülnek.