Sokan legyintenek erre a nyári tünetre: életveszélyes betegséget jelezhet, tüdőembólia is lehet a vége

Ez itt a Hetifókusz, a Pénzcentrum körképe, amelyben hétről hétre egy aktuális témát vagy szezonális kérdést veszünk górcső alá, hogy átlátható és részletes képet adjunk a legfontosabb gazdasági és közéleti történésekről. Ezúttal annak jártunk utána, hogyan hat a kánikula a szervezetre, milyen laborértékeket változtathat meg a kiszáradás, és mely tünetek esetén indokolt mielőbb orvoshoz fordulni.

Kérdéseinkre ezúttal az Affidea, a Budai Egészségközpont, a Budai Magánorvosi Centrum, a Dr. Rose Magánkórház és a SYNLAB válaszolt. A válaszokból több ponton is hasonló kép rajzolódik ki: a nagy melegben romolhat a veseműködés, felborulhat a folyadék- és elektrolit-háztartás, valamint megváltozhat a vérnyomás.

A nyári hónapokban gyakoribbak lehetnek az emésztőrendszeri, húgyúti, légúti és allergiás panaszok is. Különösen veszélyeztetettek a kisgyermekek, az idősek, valamint a szív- és érrendszeri, cukor- vagy vesebetegséggel élők. A rendszeresen szedett gyógyszerek adagolásán azonban még kánikulában sem szabad önállóan változtatni, ehhez minden esetben szükség van a kezelőorvossal történő egyeztetésre. 

Affidea: a félvállról vett lábduzzanat akár tüdőembóliához is vezethet

Dr. Tersztyánszky Rita, az Affidea Magyarország belgyógyász-angiológusa és járóbeteg-ellátásért felelős orvosigazgatója szerint nyáron leggyakrabban emésztőrendszeri fertőzésekkel, hőség okozta panaszokkal, a légkondicionáló berendezésekhez kapcsolódó légúti betegségekkel és különböző bőrproblémákkal fordulnak orvoshoz a páciensek.

Panaszmentesen is érdemes időt szakítani a teljes testet érintő bőrgyógyászati anyajegyszűrésre, valamint a szemészeti vizsgálatra. A folyadékhiány fokozott terhet róhat a keringési rendszerre, és növelheti a vérrögképződés kockázatát, ezért indokolt lehet a kardiológiai vagy angiológiai ellenőrzés is. Laborvizsgálattal ellenőrizhető többek között a D-vitamin-szint, az elektrolitok mennyisége, valamint a máj- és vesefunkció. A vérkép a vér besűrűsödésével járó változásokról, a vizeletvizsgálat pedig akár a panaszmentesen zajló húgyúti fertőzésről is információt adhat.

A tartós kánikula, az izzadás és a megváltozott nyári szokások közvetlenül befolyásolhatják a vér összetételét. Folyadékhiány esetén emelkedhet a kreatinin és a karbamid szintje, miközben a veseműködés hatékonyságát jelző eGFR csökkenhet. Emelkedhet a vércukorszint és nőhet a trombózis kockázata, miközben a nátrium, a kálium és a magnézium mennyisége visszaeshet.

A grillezett vörös húsok és az alkohol, különösen a sör fogyasztása akadályozhatja a húgysav kiürülését, ami köszvényes rohamhoz vezethet. A zsírosabb étrend és a kevesebb mozgás az LDL-koleszterin és a triglicerid szintjét is megemelheti.

Az Affidea szerint a nyári lábdagadást különösen veszélyes automatikusan a melegnek tulajdonítani. Ha a panasz három-négy nap pihenés, hűvös környezet és bőséges folyadékfogyasztás után sem enyhül, vagy hirtelen és csak az egyik oldalon jelentkezik, orvosi kivizsgálás szükséges.

A hőség okozta vérbesűrűsödés és a hosszú utazással járó mozdulatlanság együttesen jelentősen növelheti a vérrög kialakulásának veszélyét. „A félvállról vett lábduzzanat életveszélyes tüdőembóliához vezethet” – figyelmeztetett az orvosigazgató.

Nyáron a napokon át fennálló, fájdalomcsillapítóra sem múló fejfájás szintén kivizsgálást igényelhet, különösen akkor, ha tarkómerevség, hányinger, fényérzékenység vagy láz kíséri. Ezek a kullancs által terjesztett agyhártya- vagy agyvelőgyulladás korai tünetei is lehetnek. Az egy hétnél tovább tartó, rohamszerű száraz köhögés, a mellkasi fájdalom és a nehézlégzés hátterében pedig a tisztítatlan klímaberendezéshez kapcsolódó légúti fertőzés vagy fel nem ismert allergia is állhat.

Az anyajegy alakjának vagy színének megváltozása, viszketése vagy vérzése esetén haladéktalanul bőrgyógyászhoz kell fordulni. A krónikus fáradtságot, gyengeséget és lépcsőzéskor jelentkező légszomjat sem minden esetben a fülledt levegő okozza, a panaszok mögött szívritmuszavar vagy szívelégtelenség is meghúzódhat.

A 65 év felettiek, a csecsemők, a kisgyermekek, a krónikus betegek, valamint a szabadban dolgozók és sportolók különösen nehezen alkalmazkodhatnak a tartós kánikulához - mondta a szakértő. A klinika szerint egy átlagos felnőttnek nyáron napi 3–4 liter folyadékra lehet szüksége, amelyet célszerű egyenletesen, óránként 2–3 deciliteres adagokban elfogyasztani. Kerülendők a jeges, erősen cukrozott és alkoholos italok, valamint a túlzott koffeinfogyasztás.

Erős izzadás mellett az elektrolitok pótlására is figyelni kell. A könnyű, folyadékban gazdag ételek, például az uborka, a paradicsom, a dinnye, a cukkini és a salátafélék hozzájárulhatnak a folyadékbevitelhez. A nehéz, zsíros fogások helyett halat, szárnyast, joghurtot vagy kefirt, valamint kisebb adagokat javasolnak.

Krónikus betegségek esetén a hőség a gyógyszerek hatását is megváltoztathatja. A vérnyomáscsökkentők hatása felerősödhet, az inzulin gyorsabban szívódhat fel, a kiszáradás pedig vesekárosodást idézhet elő. Emiatt gyakoribb vérnyomás- és vércukormérésre, a vizelet mennyiségének és színének megfigyelésére, valamint szükség esetén szakorvosi egyeztetésre lehet szükség.

Budai Egészségközpont: a mellkasi szorítás azonnali kivizsgálást igényel

Dr. Nagy Judit, a Budai Egészségközpont orvosigazgatója és szűrővizsgálati programvezetője szerint nyáron kiemelten jelentkeznek bizonyos emésztőrendszeri problémák. Gyakrabban találkoznak divertikulózishoz és divertikulitiszhez kapcsolódó panaszokkal, amelyek gyakran bal alhasi fájdalommal, puffadással és hidegrázással járnak és összefüggenek az étrenddel. Szintén gyakori a reflux, amely savas felböfögéssel, gyomorégéssel és a bordakosár mögött jelentkező fájdalommal járhat.

A kánikulában gyakran találkoznak romló vesefunkcióval, amelynek hátterében a nem megfelelő folyadékbevitel állhat. Különösen az időseknél jelenthet veszélyt a vér nátriumszintjének csökkenése. A kialakuló sóhiány zavartsághoz, eszméletvesztéshez, görcsökhöz, akár epilepsziás rohamhoz hasonló idegrendszeri tünetekhez is vezethet. 

A szakember évente legalább egy rutin laborvizsgálatot tart célszerűnek, negyvenéves kor felett pedig évente székletvérvizsgálatot is javasol.

Nyáron előtérbe kerülhet az anyajegyek ellenőrzése.  Nyaranta gyakrabban jelentkeznek alsó végtagi visszeres panaszok és fordulnak a betegek emiatt érsebészhez. Utóbbi azért is lehet időszerű, mert ilyenkor konzervatív kezelési javaslatot kaphatnak a betegek, míg a műtéti beavatkozásra inkább a hűvösebb hónapokban kerülhet sor. 

A melegben gyakoribb vérnyomásesés miatt szükség lehet a vérnyomáscsökkentő kezelés módosítására, egyes esetekben pedig a vízhajtó típusú készítmények csökkentésére vagy átmeneti elhagyására. Erről azonban kizárólag a kezelőorvos dönthet.

A szakember szerint a munkahelyi és magánéleti leterheltség miatt sok páciens későn kér segítséget. Pedig a friss, piros vér megjelenése a székletben, a fekete széklet vagy az öt kilogrammot meghaladó fogyás azonnali kivizsgálást igényel.

Ugyancsak nem szabad félvállról venni a szorító mellkasi fájdalmat és a szívritmuszavart, mert a jóindulatú eltéréstől a súlyos szív- és érrendszeri betegségig többféle probléma állhat a háttérben.

Az orvosigazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy az úgynevezett „telefondoktor” nem helyettesítheti minden esetben a vizsgálatot. Egy-egy panasszal kapcsolatban telefonon is lehet segítséget adni, betegségek gondozásához, az oltások megtervezéséhez, az eltérések kontrolljához és a teljes gyógyszerelés áttekintéséhez azonban nélkülözhetetlen a személyes találkozás, a vérnyomás- és testsúlymérés az EKG készítése, valamint a fizikális vizsgálat.

Budai Magánorvosi Centrum: a lábdagadás és az eszméletvesztés mögött is komoly probléma állhat

Dr. Pácz Alexandra Nóra, a Budai Magánorvosi Centrum orvosigazgatója és a Budai Egészséges Életmód Centrum vezetője szerint a nyári betegségek köre szakrendelésenként eltér. A távoli, egzotikus országokba készülők gyakran megelőző oltások miatt keresik fel az intézményt, a fül-orr-gégészeten pedig a strandoláshoz és úszáshoz kapcsolódó külsőhallójárat-gyulladás, valamint az allergiás orrfolyás fordul elő gyakrabban. Az urológiai és nőgyógyászati szakrendeléseken az alsó húgyúti fertőzések száma emelkedhet, míg a strandok vizes, meleg környezete a gombás lábfertőzések terjedésének kedvez.

A kinti forróság és a túlzottan lehűtött autók, lakások vagy irodák közötti nagy hőmérséklet-különbség megfázáshoz, arcüreggyulladáshoz, szélsőséges esetben akár tüdőgyulladáshoz is vezethet. A helytelenül tárolt ételek gyorsabban romlanak meg a melegben, ami gyomor-bélrendszeri fertőzéseket okozhat. 

A Budai Magánorvosi Centrum szerint nyár végén érdemes melanomaszűrésen részt venni, különösen akkor, ha valaki sok időt töltött megfelelő védelem nélkül a napon. A gyógyszeres kezelés alatt álló szívbetegek számára ugyancsak indokolt lehet egy nyári kontroll.

A lábdagadás sokszor valóban a meleg következménye, hosszú utazás során azonban a mozdulatlanság és a kiszáradás az alsó végtagi trombózis kialakulásának is kedvez. Az eszméletvesztést akkor is ki kell vizsgáltatni, ha látszólag csak a hőség vagy a tömeg váltotta ki. A rendszeres fejfájás mögött pedig az időjárási frontok mellett szemészeti vagy fül-orr-gégészeti probléma, kezeletlen magas vérnyomás, illetve neurológiai betegség is állhat. 

Hosszabb, különösen távoli utazás előtt érdemes a kezelőorvossal átbeszélni, hogyan befolyásolhatja az új környezet a betegséget. A szükséges többletgyógyszerről, a készítmények átcsoportosításáról vagy adagjuk csökkentéséről minden esetben az orvosnak kell döntenie. A központ három legfontosabb nyári tanácsa a fényvédelem, a tudatos hidratálás és a megfelelően összeállított úti patika.

Dr. Rose Magánkórház: a nyári kontrollokat sem szabad elhanyagolni

A Dr. Rose Magánkórház tapasztalatai szerint nyáron gyakoriak az allergiás tünetek, amelyeket a különböző pollenek, augusztusban pedig különösen a parlagfű válthat ki. Emellett vírusfertőzések, gyomor-bélrendszeri panaszok, valamint a nem megfelelően használt légkondicionáló berendezésekhez kapcsolódó megbetegedések is előfordulnak. 

A szűrő- és laborvizsgálatok tekintetében önmagában a nyár nem jelent különbséget: évente egy teljes laboratóriumi kontroll javasolt, ezeket a nyári szabadság miatt sem szabad elhanyagolni. Pollenallergia esetén érdemes előre tervezni, és még a szezon kezdete, illetve a tünetek felerősödése előtt elvégeztetni a szükséges vizsgálatokat.

A legveszélyeztetettebbek közé a kisgyermekek, valamint az idős és krónikus betegek tartoznak. Számukra különösen fontos a déli napsütés elkerülése, a hűvös helyen tartózkodás és a bőséges folyadékbevitel. Nagy melegben akár napi 2–3 liter folyadék elfogyasztására is szükség lehet.

A megfelelő folyadékpótlás mellett az elektrolitbevitelre és a könnyű, mediterrán jellegű, zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrendre is érdemes figyelni.

A klinika szerint a távoli országokba utazó krónikus betegeknek célszerű még az indulás előtt részt venniük a szükséges kontrollvizsgálatokon, és gondoskodniuk kell a gyógyszerek megfelelő mennyiségéről. A készítményeket a nyári melegben az előírásoknak megfelelően kell tárolni. A Dr. Rose Magánkórház három legfontosabb tanácsa a bőséges folyadékbevitel, a könnyű és megbízható minőségű ételek választása, valamint a szélsőséges hőingadozás elkerülése a nyárra.

SYNLAB: a nyári rosszullétek mögött gyakran folyadék- és ásványianyag-hiány áll

Dr. Bartók Róza, a SYNLAB orvosa szerint a hőség, a fokozott folyadékvesztés, az utazások és a fertőzések miatt bizonyos egészségügyi problémák gyakrabban fordulnak elő nyáron. Az egyik legjellemzőbb a dehidráció, amely fáradtságot, gyengeséget, szédülést, fejfájást, alacsony vérnyomást, izomgörcsöt vagy szapora szívverést okozhat. 

A meleg hónapokban gyakoribbá válhatnak a hányással, hasmenéssel, hasi fájdalommal és lázzal járó gyomor-bélrendszeri fertőzések is. A laborvizsgálatok ilyenkor segíthetnek megítélni a fertőzés súlyosságát és a kiszáradás mértékét. A gyulladásos paraméterek, például a CRP emelkedhetnek, emellett elektrolitzavarok és fertőzésre utaló vérképeltérések is kialakulhatnak.

A SYNLAB évente legalább egy átfogó laborvizsgálatot javasol: ennek része lehet a vérkép, a vércukor- és koleszterinszint, a máj- és vesefunkció, a gyulladásos paraméterek, valamint a vizelet vizsgálata. Ezek segítségével még panaszmentes állapotban felismerhetők többek között a cukorbetegségre, a vesebetegségre vagy a zsírmájra utaló eltérések, és felmérhetők a szív- és érrendszeri kockázati tényezők is.

A nyári hőségben különösen fontos lehet a vesefunkció és az elektrolitok ellenőrzése, elsősorban időseknél, sportolóknál, illetve magas vérnyomással vagy szívbetegséggel élőknél.

35-40 éves kor felett, túlsúly vagy családi halmozódás esetén a vércukorszint és a HbA1c vizsgálata is kiemelt jelentőségű lehet ilyenkor, mivel a 2-es típusú cukorbetegség hosszú ideig nem feltétlenül okoz tüneteket. A laborvizsgálatok mellett az anyajegyek bőrgyógyászati ellenőrzésére és az életkornak megfelelő szűrővizsgálatokra (például daganatszűrés) is érdemes időt szakítani a szabadság előtt.

A folyadékvesztés a laboreredményeket is megváltoztathatja. Kiszáradás esetén emelkedhet a kreatinin, a karbamid, a húgysav, a hematokrit és a hemoglobin értéke, miközben csökkenhet a veseműködést jelző eGFR. A nátrium-, kálium-, magnézium- és kalciumszint eltérései szédülést, gyengeséget, izomgörcsöt vagy akár szívritmuszavart is okozhatnak. A koncentrált, szokatlanul sötét vizelet szintén folyadékhiányra is utalhat, míg más vizeleteltérések húgyúti fertőzést vagy kristályképződést jelezhetnek.

Amennyiben a nyári melegben fáradékonyság, szédülés, izomgörcsök, fejfájás, szapora szívverés vagy szokatlanul sötét vizelet jelentkezik, javasolt mihamarabb szakorvossal konzultálni, és célzott laborvizsgálatokat is végezni – hangsúlyozta Dr. Bartók Róza.

A pollenszezon ugyancsak több panaszt okozhat. Júliustól a pázsitfüvek, később pedig a parlagfű miatt válhat gyakoribbá az allergiás nátha, a szemtünetek, az asztmás panaszok fokozódása és az allergiás bőrtünetek megjelenése. A túl hűvösre állított vagy nem megfelelően karbantartott légkondicionáló torokirritációt, nyálkahártya-szárazságot és visszatérő felső légúti panaszokat is kiválthat.

Kevésbé ismert, hogy az UV-sugárzás bizonyos autoimmun betegségek, különösen a szisztémás lupus erythematosus és egyes fényérzékeny bőrbetegségek aktivitását is fokozhatja. Az érintetteknél erősödhet a fáradtság, az ízületi fájdalom és a bőrtünetek. A szolgáltató három legfontosabb tanácsa a nyári időszakban a rendszeres szakorvosi kontroll krónikus betegséggel élőknek, a bőséges folyadékfogyasztás, valamint a megfelelő fényvédelem és a zárt térben tartózkodás 11 és 15 óra között, magas UV-index esetén.