Nagyon veszélyes bejelentést tett Donald Trump: tényleg két lépésre van az atomháború?

Az amerikai energiaügyi minisztérium közleménye szerint Chris Wright tárcavezető és szaúdi partnere, Abdul-Aziz bin Szalmán herceg békés célú nukleáris együttműködési megállapodást, valamint kétoldalú biztosítéki egyezményt írt alá. A dokumentum részletei egyelőre nem ismertek, a megállapodást pedig jóváhagyásra a kongresszus elé terjesztik. Ott azonban több törvényhozó ellenállására is számítani lehet, mivel sokan tartanak az ellenőrzési garanciák hiányától.

A polgári célú nukleáris megállapodás már évek óta napirenden szerepelt, előbb Donald Trump első kormánya, majd Joe Biden elnöksége alatt is, ám eddig egyszer sem sikerült véglegesíteni. Ennek egyik fő oka az volt, hogy az atomfegyverek elterjedése ellen küzdő szervezetek folyamatosan figyelmeztettek, miszerint az egyezmény utat nyithat Szaúd-Arábia számára az atomfegyverek kifejlesztéséhez.

Rijád korábban egyértelművé tette, hogy amennyiben Irán atomfegyverhez jut, úgy Szaúd-Arábiának is szüksége lesz rá. Washington ugyanakkor attól tartott, hogy ha nem biztosítja a kívánt technológiát, a szaúdiak más partnert keresnek. Rijád ugyanis többször jelezte, hogy Kínával vagy Oroszországgal is kész együttműködni, amelyek az amerikainál eltérő atomsorompó-normákat követnek. Az amerikai kormányzat egy kongresszusi jelentésben azzal is érvelt a megállapodás mellett, hogy az egyezség révén visszaszerezhető az Egyesült Államok vezető szerepe a globális polgári atomenergetikai piacon.

Az energiaügyi minisztérium szerint az együttműködés bővíti az amerikai nukleáris technológia exportját, jól fizető munkahelyeket teremt, valamint erősíti az ország energetikai és nemzetbiztonsági pozícióit. Wright hangsúlyozta, hogy a megállapodás a nukleáris biztonság és az atomsorompó-kötelezettségek legmagasabb normáit tartja tiszteletben. Valószínű ugyanakkor, hogy az egyezmény nem tartalmazza majd a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, vagyis a NAÜ fokozott ellenőrzését, amelyet a 2015-ös megállapodásban Irán esetében előírt a kiegészítő jegyzőkönyv.

A döntést többen is bírálják: Rosemary Kelanic, a Defense Priorities közel-keleti programjának vezetője szerint különösen felelőtlen lépés éppen az iráni nukleáris program miatt zajló háború közepette urándúsítási technológiát átadni Szaúd-Arábiának, mivel ez Teheránt is további fegyverkezésre sarkallhatja. A feszültséget tovább növeli, hogy Szaúd-Arábia és az atomhatalomnak számító Pakisztán kölcsönös védelmi paktumot írt alá, miután Izrael Katarban hajtott végre támadást. Ráadásul a pakisztáni védelmi miniszter kijelentette, hogy országa nukleáris programja szükség esetén Rijád rendelkezésére áll.