Nem várt csapás érheti az autósokat: az Egyesült Államok konfliktusa miatt brutális drágulás jön a kutakon

Az ázsiai finomítók stabilabb nyersolaj-ellátásra számítva a globális üzemanyag-termelés fellendülésének élére álltak volna a harmadik negyedévben. Az Egyesült Államok és Irán közötti összecsapások azonban ismét akadályozzák az öbölbeli olajszállítást a Hormuzi-szoroson keresztül, ahol a háború előtt a világ olajkészletének ötöde haladt át.

Ráadásul a Jemenben tevékenykedő, Iránnal szövetséges húszik a Szaúd-Arábiából induló vörös-tengeri szállítmányok blokkolásával fenyegetőztek. Az Energy Aspects elemzése szerint ez a helyzet napi több mint 3 millió hordónyi, Ázsia felé tartó szaúdi nyersolajat kényszeríthet jóval hosszabb útvonalakra. Kedden három, Kínába és Indiába tartó tanker máris megfordult a Báb el-Mandeb-szorosnál, és a Szuezi-csatorna felé vette az irányt  - számolt be a Reuters.

Eközben Oroszország az orosz finomítók elleni ukrán dróntámadások miatt betiltotta a gázolajexportot, így a globális üzemanyagkínálat szűkös marad, ami tovább emeli a benzin, a gázolaj és a kerozin árát. A magas árak rekordszintre emelték a finomítói marzsokat az Egyesült Államokban és Európában, Ázsiában pedig két hónapos csúcsot eredményeztek. A gázolaj és a kerozin esetében az ázsiai marzs a háború előtti, alig 20 dollár feletti szintről hordónként több mint 65 dollárra ugrott.

A Nemzetközi Energiaügynökség július 10-i előrejelzése szerint a finomítók a harmadik negyedévben globálisan napi 81,6 millió hordót dolgozhattak volna fel, ami több mint 4 százalékkal haladja meg az előző negyedév szintjét, elsősorban az ázsiai fellendülésnek köszönhetően. Ez a helyreállás azonban megtorpanhat, ha a Hormuzi-szoroson áthaladó szállítmányok volumene tovább csökken, és a szaúdi olaj Afrika nyugati partjait megkerülve csak egy hónapos késéssel érkezik meg Ázsiába. A tajvani Formosa Petrochemical például csaknem 90 százalékos kapacitáskihasználtságra emelte volna a termelését augusztusban, a vállalat elnöke szerint azonban egyes szállítmányok érkezése bizonytalanná vált.

A kínálati rést leginkább Kína tölthetné be. A Kína nélküli ázsiai térség már a háború előtti kapacitáskihasználtság 93–95 százalékán működik, miközben a kínai finomítók júniusban kapacitásuk mindössze 58 százalékát használták ki. Így Kínának van a legnagyobb mozgástere a termelés fokozására, ráadásul a többi országnál kevésbé függ a nyersolajimporttól, mivel jelentős stratégiai tartalékokkal rendelkezik. A gyenge belföldi kereslet és az exportkvóták miatt eddig visszafogták a kibocsátást, ám Peking júliusra enyhítette a korlátozásokat. A Wood Mackenzie elemzői szerint a kínai finomítói feldolgozás a júniusi napi 12,63 millió hordóról augusztusban 13,96 millióra emelkedhet, miközben a kedvezményes áron közel-keleti nyersolajat vásárló független finomítók is növelik a termelésüket.

Az amerikai és európai finomítók a rekordmagas marzsok kihasználása érdekében a kapacitásuk maximumán üzemelnek, így kevés mozgásterük maradt. Az európai gázolajmarzs az orosz exporttilalom után hordónként 66,25 dolláros rekordot ért el, míg az amerikai finomítói jövedelmezőség referenciamutatója a múlt hét végén csaknem 70 dollárra emelkedett. Az elemzők szerint az iparágat kettős csapás sújtja, hiszen a Hormuzi-szoros körüli feszültségek és az orosz exporttilalom együttesen olyan helyzetet teremtettek, amelyben szinte minden finomított termék esetében hiány alakulhat ki.