Brutális fegyverkezési hullám söpör végig a világon: Magyarország is durván benne van - mire készülnek ennyien?

A Visual Capitalist által publikált, a Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) adatbázisán alapuló rangsor élén Szaúd-Arábia áll, az ország önmagában a globális fegyverimport 9,1 százalékát adja. Ez nemcsak azt mutatja, hogy Szaúd-Arábia továbbra is masszívan költ haditechnikára, hanem azt is, hogy a Közel-Kelet stabilan a világ egyik legfontosabb fegyverpiaca maradt, leginkább a régióban zajló iráni háború és fegyveres konfliktusok miatt. Szorosan mögötte India következik 8,6 százalékkal, ahol a regionális feszültségek (elsősorban Kína és Pakisztán felé) és a hadsereg modernizációs igényei tartják magasan a beszerzéseket.

A harmadik helyen Ukrajna áll 6,8 százalékkal, ami értelemszerűen közvetlen következménye az orosz–ukrán háborúnak. Az ország fegyverimportja tehát nem klasszikus modernizációs folyamat, hanem egy aktív, nagy intenzitású konfliktus kiszolgálására épült ki. A lista további élszereplői, köztük Lengyelország, Katar és az Egyesült Arab Emírségek szintén azt mutatják, hogy a fegyverkezés elsősorban azokban a régiókban gyorsul fel, ahol tartós biztonsági kockázatok vannak jelen, vagy olyan országokban, melyek szomszédosak egy-egy fegyveres konfliktussal.

Olyan államok is jelentős importőrök, mint Németország, Japán vagy Indonézia. Emellett a kisebb vásárlók összesített részesedése is számottevő, ami azt jelzi, hogy a katonai beruházások globálisan kiterjedtek, és nem csupán néhány konfliktuszónára koncentrálódnak.

A legnagyobb változás azonban nem egy ország, hanem teljes régió szintjén figyelhető meg: Európa ma már a globális fegyverimport 39,9 százalékát adja, ami messze a legnagyobb arány a világon.

A növekedés többek között az orosz–ukrán háború következménye. A kontinens országai, különösen a keleti és északi államok, gyors ütemben kezdték el újraépíteni vagy megerősíteni katonai védelmüket a háború kirobbanásával. A cél kettős: egyrészt az azonnali biztonsági kockázatok kezelése, másrészt a hosszabb távú védelmi képesség növelése. Ebben kulcsszerepet játszik a NATO is, amely egyre határozottabban várja el a tagállamoktól a magasabb védelmi költést.

Mi van a statisztikák mögött?

A SIPRI egyébként nem hagyományos pénzértékben méri a fegyverkereskedelmet, hanem úgynevezett trendindikátor-értékben (TIV – Trend Indicator Value), amit leegyszerűsítve egy „egységesített fegyverértéknek” nevezhetünk. Ez egy speciális mutató, amely nem az árakat, hanem a leszállított fegyverrendszerek mennyiségét és típusát súlyozza, így lehetővé teszi az országok és időszakok közötti összehasonlítást.

Vagyis a TIV nem azt mutatja meg, hogy mennyit költ egy ország dollárban vagy euróban fegyverekre, hanem azt, hogy mennyi és milyen katonai eszköz áramlik be, ez pedig sok esetben pontosabban jelzi a katonai képességek tényleges bővülését.

Magyarország az egyik leggyorsabban növekvő importőr

Bár a globális toplistán Magyarország nem szerepel az élmezőnyben, de a Top30 között így is megtalálhatjuk. Ugyanakkor a növekedési dinamika itthon is figyelemre méltó: a SIPRI adatai szerint 2024-ben a magyar fegyverimport 604 millió TIV-et tett ki, ami több mint 146 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi 245 millióhoz képest. Ez már a harmadik egymást követő év, amikor Magyarországon emelkedik az import volumene.

Hosszabb távon még látványosabb a kép: 1950 óta több mint tízszeresére nőtt a magyar fegyverimport. A történelmi minimum 1995-ben volt, mindössze 1 millió egységnyi értékkel, míg a csúcsot 1993-ban érte el az ország 928 millióval. A mostani szint tehát már megközelíti a korábbi rekordokat, ami arra utal, hogy ismét egy intenzív beszerzési időszak zajlik az országban.

Így épül a hazai védelmi ipar

A fegyverimport növekedés nem önálló jelenség, hanem szorosan kapcsolódik a védelmi kiadások alakulásához is. Egy korábbi elemzésünkben már bemutattuk, hogy az elmúlt években ismét emelkedni kezdett a katonai költések aránya országunkban: 2021-ben még a GDP 2,4 százalékát fordította erre az állam, 2023-ra ez 2,7 százalékra nőtt. Bár hosszabb távon volt visszaesés, az utóbbi években egyértelműen fordulat történt.

A trend mögött több tényező áll. A legfontosabb a geopolitikai környezet változása, hiszen az orosz–ukrán háború az egész régióban felgyorsította a fegyverkezést. Emellett a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program is jelentős beszerzéseket hozott, amelyek közvetlenül növelik az importot. Harmadrészt a NATO-elvárások is szerepet játszanak, hiszen a szövetség egyre komolyabban ösztönzi a tagállamokat a védelmi kiadások növelésére.

A kisebb kézifegyverek egy részét már belföldön gyártják, és a nagyobb beszerzések egy részénél is megjelenik a hazai beszállítói arány. Emellett a kutatás-fejlesztés is egyre hangsúlyosabb: több száz projekt fut egyetemekkel és kutatóintézetekkel, és a védelmi technológiák exportja is növekedésnek indult.

Mindezt jól mutatja, hogy a 4iG védelmi leányvállalata, a 4iG Űr és Védelmi Zrt. az elmúlt időszakban több jelentős nemzetközi megállapodást is kötött és a magyar hadiiparba is bevásárolta magát. Az amerikai Northrop Grumman-nal bővített együttműködés drónelhárítási rendszerekre (C-UAS), precíziós fegyvertechnológiákra és irányítórendszerekre is kiterjed.

A Lockheed Martinnal kötött megállapodás pedig a HIMARS rakétarendszer hazai integrációját célozza: az M142 HIMARS rendszert a RÁBA által gyártott Tatra 6×6 járművekre telepítenék, az amerikai FMS-program keretében. Az L3Harris Technologies-szel kialakított partnerség a katonai digitalizációra fókuszál: titkosított kommunikációs, hálózati és kiképzési rendszerek fejlesztése révén NATO-kompatibilis, modern hadviselési infrastruktúrák kiépítésében is szerepet vállalnának.

A hazai védelmi ipar jövője szempontjából kulcskérdés, hogy a Tisza Párt kormányra kerülése után milyen irányt vesz a haderőfejlesztés. Bár a választások eredményére a Fidesz-kormány közeli 4iG árfolyama beesett, a fegyverkezéstől a teljes visszalépés nem valószínű, hiszen a NATO elvárásai, a már megkezdett beszerzések és a geopolitikai környezet miatt a védelmi stratégiák kiemelt fontosságúak egész Európában.