Drámai előrejelzés érkezett Magyarország és az EU számára: leépítési hullám fenyeget, százezrek állása kerülhet veszélybe

Tömeges munkahelyvesztések kockázatára figyelmeztet az Európai Bizottság az idei európai szemeszter tavaszi csomagjában. A Politico által ismertetett elemzés szerint a magas energiaárak, az ipar átalakulása és a zöld átállás együttes hatása miatt számos ágazatban kerülhetnek veszélybe munkahelyek az Európai Unióban, miközben a munkaerőhiány és a képzettségi problémák is egyre súlyosabb gondot jelentenek.

A jelentés szerint az amerikai–izraeli–iráni konfliktus nyomán tartósan magas olajárak alakulhatnak ki, ami 2026-ban akár 560 ezer állást is veszélyeztethet. A leginkább érintett területek között az építőipar, a fémipar, a vegyipar és a szállítás szerepel.

Magyarország szempontjából különösen fontos, hogy az autóiparban további 600 ezer munkahely kerülhet nyomás alá az Európai Unióban a belső égésű motorok fokozatos kivezetése és az erősödő kínai verseny miatt. Az akkumulátorgyártásban mintegy 85 ezer, a napelemgyártásban közel 59 ezer állás lehet veszélyben, míg az acéliparban a dekarbonizációs intézkedések további 4500 munkahelyet érinthetnek.

A Bizottság a munkanélküliségi előrejelzéseit is rontotta. Az őszi prognózisban szereplő 5,8-5,9 százalékos ráta helyett 2026-ra és 2027-re egyaránt 6 százalékos munkanélküliséggel számol az Európai Unióban.

Romló költségvetési kilátásokkal is számolnak Brüsszelben. Az előrejelzések szerint a 27 tagállam összesített államháztartási hiánya a GDP 3,1 százalékáról 2026-ra 3,5 százalékra, 2027-re pedig 3,6 százalékra emelkedhet.

A Bizottság szerint az uniós versenyképesség javítása elképzelhetetlen a munkaerőpiaci problémák kezelése nélkül. Az adatok szerint 2024-ben a vállalkozások 77 százaléka jelezte, hogy a munkaerő- és szakemberhiány akadályozza beruházásait.

Az európai szemeszter keretében ezért most először fogalmaznak meg kifejezetten a tagállamokra szabott ajánlásokat a szakképzés, a felnőttképzés, az MTMI-készségek fejlesztése és az átképzések területén. A cél, hogy a humántőke fejlesztése a gazdaságpolitika egyik kiemelt elemévé váljon.

A dokumentum a foglalkoztatás minőségével kapcsolatban is aggasztó tendenciákra hívja fel a figyelmet. Az uniós munkavállalók ötöde alacsony bérű, gyenge termelékenységű ágazatokban dolgozik, miközben minden tizenkettedik foglalkoztatott a rendszeres munkavégzés ellenére is a szegénység kockázatával néz szembe.

A Bizottság arra is figyelmeztet, hogy a magasabb üzemanyagárak az alacsony jövedelmű háztartásokat sújtják a leginkább, mivel jövedelmük további 1,4 százalékát emészthetik fel. Emellett az unión kívülről érkező munkavállalók továbbra is jóval nagyobb arányban dolgoznak a végzettségüknél alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörökben.

A csomag részeként Bulgária költségvetési helyzetét külön eljárásban vizsgálta az Európai Bizottság, amely pénzügyi kockázatokat tárt fel. Németország, Észtország, Lettország és Szlovénia szintén hasonló ellenőrzésen esett át, de esetükben egyelőre nem adtak ki figyelmeztetést.