Váratlan fordulat: elképesztő pénzeket hozhat Magyarországnak az európai fegyverkezési hullám

Az ukrajnai háború és a washingtoni politikai fordulatok egyértelművé tették, hogy a "békeosztalék" korszaka véget ért. Európának immár saját magának kell gondoskodnia a védelméről. Az uniós tagállamok katonai kiadásai folyamatosan nőnek, és a jövőben akár a GDP 5 százalékát is elérhetik. Bár ez komoly költségvetési terhet és adósságkockázatot jelent, az IMF történelmi adatokra épülő vizsgálata szerint a többletkiadás rövid távon egyértelműen élénkíti a gazdaságot.

A modellszámítások szerint, ha egy állam a GDP 1 százalékával növeli a védelmi költségvetését, az átlagosan 1,3 százalékos, a harmadik év végére pedig már közel 1,9 százalékos gazdasági többletnövekedést eredményez. Ez a gyakorlatban az úgynevezett fiskális multiplikátorhatást jelenti, vagyis a katonai célra fordított állami források továbbgyűrűzve az eredeti összegnél nagyobb makrogazdasági expanziót váltanak ki.

Fontos azonban kiemelni, hogy a múltbeli adatokból nem lehet automatikusan a jelenre következtetni. A mostani, összehangolt európai fegyverkezés magasabb kamatkörnyezetben és szűkebb költségvetési keretek között zajlik. Emiatt a növekedési hozam elmaradhat a korábbi időszakokétól. Az adatokból ugyanakkor kiderül, hogy a védelmi költések hagyományosan nem okoznak kiszorítási hatást a magánszektorban. Sőt, a beruházásokat és a belső keresletet is élénkítik, még akkor is, ha a megnövekedett fogyasztás esetenként inflációt generál.

A gazdasági haszon mértéke jelentős eltéréseket mutat az egyes országok között. A megtérülés ott a legmagasabb, ahol az állam hatékonyan hajtja végre a beruházásokat, stabil a fiskális pozíció, és a haderőfejlesztés importintenzitása alacsony. A védelmi kiadásoknak ráadásul jelentős határokon átnyúló, pozitív tovagyűrűző hatásuk (spillover) van. A megnövelt források egy számottevő része ugyanis külföldi megrendelésként realizálódik a partnerországokban.

Magyarország ebből a szempontból különösen érdekes helyzetben van. Földrajzi elhelyezkedése miatt eleve közvetlenebb biztonságpolitikai kockázatokkal néz szembe, ami aktívabb hazai beszerzési politikát indokol. Ugyanakkor az exportra termelő, folyamatosan kiépülő hazai védelmi ipar révén a magyar gazdaság sokat profitálhat a szövetséges államok fegyverkezéséből is. Az európai újrafegyverkezés gazdasági hatásai ugyanis közösek. Egy uniós tagállam hadiipari beszerzése nemcsak a hazai piacon, hanem a beszállítói láncba bekapcsolódó országokban – így Magyarországon is – növekedést generál.

Végül pedig egyáltalán nem mindegy, hogy a tagállamok pontosan mire fordítják a forrásokat. Az elemzés rávilágít, hogy a legerősebb gazdaságélénkítő hatása a konkrét haditechnikai eszközbeszerzéseknek van. Ez a tétel három év alatt az eredeti befektetés közel háromszorosát is visszahozhatja a makrogazdasági kibocsátásban mérve. Ehhez képest a szolgáltatások, az infrastrukturális építkezések vagy a kutatás-fejlesztés (K+F) növekedésserkentő ereje jóval mérsékeltebb. A fegyverkezés önmagában tehát nem csodaszer. Ha azonban a tagállamok a konkrét eszközbeszerzésekre fókuszálnak, hatékonyan allokálják a forrásokat és képesek kordában tartani az importfüggőséget, akkor az európai biztonság megerősítése egyben az uniós gazdaság motorjává is válhat.

Címlapkép: MTI/Katona Tibor