Mikor van a nyári napforduló 2026-ban? Itt a csillagászati nyár kezdete, a nyári szünet dátuma

A nyári napforduló csillagászati fogalom, amely azt a pillanatot jelöli, amikor a Nap helyzete eléri pályájának legmagasabb pontját: az északi féltekén a Ráktérítő, a délin pedig a Baktérítő irányában. Ekkor változás következik be a nappalok és az éjszakák hosszának alakulásában is. A téli napfordulóig a Nap látszólag északról dél felé halad, majd ezt követően mozgása délről észak felé irányul. Ez azt jelenti, hogy 2026. június 21-e után egészen a téli napfordulóig, vagyis idén december 21-ig, a nappalok fokozatosan rövidülnek. A nappalok hosszabbodásának időszaka pedig a téli napfordulótól a nyári napfordulóig tart.

Az év leghosszabb napja: a nyári napforduló 2026-ban

A nyári napforduló az a pillanat, amikor a Nap-Föld középpontokat összekötő egyenes és az egyenlítő síkja által bezárt szög a legnagyobb értékét - kb. 23,5 fokot - ér el a Nap északi félgömbön való elhelyezkedése mellett - írja a Wikipédia. Idén ennek időpontja június 21-re esik, mely az északi féltekén a csillagászati nyár kezdetét is jelenti. A napforduló pontos időpontja világidőben (UTC) június 21-én, 08:25-kor lesz - vagyis Magyarországon 10:25-kor, mivel nyári időszámítás miatt nyáron hazánkban UTC+1+1 a pontos idő.

A téli és a nyári napforduló ideje legtöbbször adott év június 21-én, és december 21-én következik be, azonban lehetnek eltérések. 2024-ben például a éppen a nyári napforduló ideje korábbra, 20-a éjjelre esett.

2026. június 21-én a Nap nagyjából 04:46-kor kel és 20:44-kor nyugszik majd Budapesten, Debrecenben 04:35-kor kel és 20:34-kor már nyugszik, Szegeden 04:47-kor kel csak, de 20:34-kor már nyugszik. Pécsen a csillagászati nyár első nappala 04:56-kor kezdődik és 20:42-kor váltja az éj, Sopronban szintén 04:55-kor kezdődik majd a nappal, de 20:55-ig még nem köszönt be az éj.

Nagyjából tehát 16 órán keresztül lesz világos.

A napfordulót követően idén egészen december 21-ig rövidülnek majd a nappalok, ezt viszont nem fogjuk elkezdeni azonnal érzékelni. Még sokáig számolhatunk sok világos órával, mire éreznénk a nappalok rövidülését.

A nyári napfordulóhoz kötődő hagyományok, szokások, ünnepek és Szent Iván éjjele

A magyar népi szokások szerint már korábban is fontos ünnep volt a nyári napforduló, az egyik legpogányabb ünnepnek is tartják, viszont a kereszténység felvétele után a napfordulóhoz kötődő ősi hagyományokat Szent Iván - vagyis Keresztelő János - napjához kapcsolták. A Gergely-naptár szerint ez a nap már nem pontosan június 21-re esik, a június 23-a éjszakáját nevezik így Magyarországon.

A napfordulóhoz világszerte világi és egyházi ünnepek kapcsolódnak, mivel nemcsak a leghosszabb nappal, hanem a legrövidebb éjszaka is erre a napra esik. Az emberek számára a fény és a sötétség váltakozása mágikus eredettel bírt. A sötétség az elmúlást, a fény pedig a megújulást jelentette, ezért ezen a napon az emberek nagy tüzeket raktak, hogy elűzzék a sötétséget - írja a Wikipédia. Melchior Inchoffer 18. századi egyházi szerző szerint a magyarok már a 11. században (1026 körül) tűzgyújtással ünnepelték az Iván nap előestéjét. Bod Péter a Históriára utat mutató magyar lecsiconban három népszokás említ:

• "A gyermekek szemetet, csontot egybeszednek, hogy azt megégessék és füstöt csináljanak, melynek ezt az okát tartják, hogy a tájban a pogányok a kutak körül tüzet szoktanak volt tenni, hogy a kígyók ne szaporodjanak ott, minthogy ez Szent János napja tájában szokott lenni, a keresztények – a tudatlanság is segítvén – a tájba tüzeket tettek, azokat által szökdösték és azt kívánták, hogy minden szomorúságuk égjen el.
• Égő üszköket szoktak kezekben hordozni és azokkal a határokat kerülni, azt gondolván, hogy így áldatik meg az ő földeiknek termése.
• Némely helyeken ezen a napon kerekeket forgatnak, amelyek azt jelentik, hogy a nap már az égen felső pontjára hágott és minden dolgok változnak." 

A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a keresztény ünnep magába olvasztotta mindazokat a hiedelmeket és rítusokat, amelyek különböző népeknél a nyári napfordulóhoz kapcsolódtak. Hazánkban a 16. sz. óta biztosan, de valószínűleg már régebben is örömtüzet gyújtottak ezen az ünnepen. A magyar régiségben a június hónapot Szent Iván havának nevezték. A tűzgyújtást tűzcsóvák forgatása (lobogózás) és hazánk egyes területein, főleg Nyitra megyében hosszú éneksorozat: a Szent Iván-i ének éneklése kísérte.

Más mágikus eljárások, cselekmények és hiedelmek vízzel, növényekkel, füvekkel, virágokkal, gyümölcsökkel kapcsolatosak.

Már Bod Péter említette azt a más népeknél is ismert hiedelmet, hogy ilyenkor a kutak és források vize körül füstöt támasztottak, hogy a sárkányok és kígyók mérgét elűzzék, továbbá üszögöket vittek a káposztás kertbe, hogy a hernyó a káposztát meg ne egye.

• Az ünnep estéjén kötött koszorúnak egyes vidékeken különös erőt tulajdonítottak, s ezt a ház elejére szokták akasztani tűzvész ellen.
• Az olyan anyának, akinek elhalt gyermeke, Szent Iván napja előtt nem szabad gyümölcsöt ennie.
• A tűzugrálás alkalmából tűzbe dobott gyümölcsnek is fontos szerepe volt, mágikus tárgyként használták. A tűzben sült almát a gyermekeknek szórták, hogy egészségesek maradjanak; Szeged vidékén a fog- és hasfájás orvossága volt, Baranyában a sírokra is tettek a sült almából. Csongrádon azt tartották, hogy a tűzbe azért kell almát dobni, hogy az elhunyt rokonok is élvezzenek a gyümölcsből.

Szerelemvarázsló szerelmi praktikák és jóslások is fűződnek e naphoz, éppúgy mint esővarázslás. A Szent Iván-naphoz fűződő hiedelmek és szokások egyrészt a szomszéd népektől kerültek hozzánk, másrészt egyházi közvetítéssel. Érdekes, hogy a népi kultúrában a szlávos Szent Iván név használatos e nap és rítusai jelölésére a Néprajzi Lexikon szerint.

Szent Iván éjjelén sok nép hiedelme szerint különféle mágikus, mesés lények "bújnak elő" rejtekhelyükről, mint manók, koboldok, tündérek vagy boszorkányok. A varázslattal teli éjszakán a hagyományok szerint álom és valóság összekeveredhet - elég csak Shakespeare Szentivánéji álom című darabjára gondolni. Az északi népek esetében pedig ilyenkor vannak az úgynevezett fehér éjszakák.

Mikor kezdődik a nyári szünet 2026-ban? Mikor lesz az utolsó tanítási nap?

A diákok számára központi kérdés, de a dolgozó szülők számára az éves szabadság eltervezése miatt is fontos tudni, mikor kezdődik és ér véget 2026-ban a nyári szünidő. Sőt, nemcsak a diákoknak és szüleiknek fontos, hogy tisztában legyenek ezekkel a dátumokkal, rengeteg más lakost érinthet szerte az országban a tanítási szünet, hiszen ilyenkor változik a menetrend, sok helyen a nyitvatartás és hosszabb ügyintézési időkkel lehet számolni szinte mindenütt a nyári szabadságok miatt.

Még tavaly jelent meg a Magyar Közlönyben a 27/2025. (VII. 24.) 2025/26-os tanév rendjéről szóló BM-rendelet. Ebből tudható, hogy az utolsó tanítási nap 2026. június 19-ére (péntekre) esik, így az első tanításmentes munkanap június 22-e, hétfő lesz. Bár a 2026/2027-es tanév rendje még nem jelent meg, feltételezhető, hogy a korábbi évek tapasztalatai alapján, hogy a 2026/2027-es tanév szeptember 1-jén indul majd (bár ez a nap keddre esik), így a nyári szünet 2026-ban előreláthatólag június 20. és augusztus 31. között tart. Ez azonban még nem biztos, lehetséges az is, hogy augusztus 30-a lesz a szünidő utolsó napja.

A szakképzésben az iskolai szünetek dátuma eltérhet: ezt a 8/2025. (VII. 17.) KIM rendelet határozza meg a  2025/2026. tanév szakképzésben alkalmazandó rendjéről. A főiskolák, egyetemek pedig saját hatáskörben rendelik el, hogy mikor kezdődik és zárul a szemeszter, mikor lesznek a szünetek.