Félelmetes terven dolgoznak a kínai hajók az óceán mélyén: a szakértők szerint már a harcteret építik

A Reuters több mint öt éven át követte nyomon 42 kínai kutatóhajó mozgását egy új-zélandi hajókövető platformon keresztül. Ezenkívül kínai kormányzati és egyetemi dokumentumokat, illetve tudományos publikációkat is elemeztek. Ezek a hajók rendszeresen végeznek részletes tengerfenék-felmérést: szorosan egymás melletti, párhuzamos útvonalakon haladva térképezik fel az óceán aljzatát.

Legalább nyolc hajó bizonyítottan végzett ilyen típusú feltérképezést, további tíz pedig rendelkezik az ehhez szükséges eszközökkel. A program nemcsak hajókból áll, több száz víz alatti szenzort, bóját és megfigyelőrendszert is telepítettek, amelyek folyamatosan adatokat gyűjtenek az óceáni környezetről.

Stratégiai adatgyűjtés vagy tudományos munka?

Az egyik legaktívabb hajó a Kínai Óceántudományi Egyetem által üzemeltetett Tung Fang Hung 3 volt. A hajó 2024-ben és 2025-ben Tajvan, Guam, valamint az Indiai-óceán stratégiai szakaszai közelében tevékenykedett. Az egyetem szerint iszapvizsgálatokat és klímakutatást végzett, de tudományos publikációk tanúsítják, hogy kiterjedt mélytengeri feltérképezést is folytatott. A hajó 2024 októberében Japán közelében ellenőrzött egy olyan kínai óceáni szenzorrendszert, amely képes víz alatti tárgyak azonosítására, majd 2025 márciusában Sri Lanka és Indonézia között haladt keresztül többször, feltérképezve a Malaka-szoroshoz vezető útvonalakat, amely a világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi csomópontja.

A szakértők szerint az ilyen jellegű adatgyűjtés alapvető fontosságú a tengeralattjárók működése szempontjából. A víz alatti hadviselésben nemcsak a tengerfenék domborzata számít, hanem a víz fizikai tulajdonságai is, például a hőmérséklet, a sótartalom és az áramlatok. Ezek mind befolyásolják a hang terjedését a vízben, ami kulcsfontosságú a szonárrendszerek működéséhez. Aki pontosabban ismeri ezeket a viszonyokat, az hatékonyabban tudja elrejteni saját tengeralattjáróit, illetve felderíteni az ellenségét. Emiatt a szakértők a kínai adatgyűjtést a „csatatér előkészítésének” tekintik.

Katonai bázisok környékén is megfordulnak a hajók

A feltérképezési tevékenység földrajzi fókusza sem véletlenszerű. Kína különösen intenzíven kutat a Fülöp-szigetek keleti térségében, amely az úgynevezett „első szigetlánc” része – ez a Japántól Borneóig húzódó szigetsor természetes akadályt képez Kína számára a Csendes-óceán felé. Emellett a kínai hajók rendszeresen megjelennek Guam és Hawaii környékén, ahol az Egyesült Államok fontos katonai bázisokat tart fenn, továbbá az Indiai-óceán kulcsfontosságú tengeri útvonalain, valamint Alaszka közelében és az Északi-sarkvidék bejáratánál. Ezek mind olyan térségek, ahol egy esetleges konfliktus során tengeralattjárók mozognának.

A program mögött meghúzódó stratégiai gondolkodás egyik kulcseleme, hogy Kína szeretné áttörni az első szigetlánc által jelentett korlátokat, és valódi, globális hatótávolságú, úgynevezett „blue-water” haditengerészetté válni. Emellett az Indiai-óceán feltérképezése azért is fontos számára, mert energiaellátása nagymértékben függ az ezen a térségen áthaladó tengeri kereskedelemtől.

Civil-katonai fúzió Kínában

A kutatások szorosan kapcsolódnak a kínai állam által hirdetett „civil–katonai fúzió” politikájához, amely a tudományos és katonai fejlesztések integrációját célozza. A kutatóhajók többsége állami intézményekhez vagy egyetemekhez tartozik, amelyek bizonyítottan szoros kapcsolatban állnak a haditengerészettel. Egyes intézmények vezetői nyíltan hangsúlyozták a kutatások szerepét a „nemzeti védelem” erősítésében.

A program egyik legambiciózusabb eleme az úgynevezett „átlátszó óceán” koncepció, amelyet 2014 körül javasolt egy kínai kutató. Ennek célja egy olyan kiterjedt szenzorhálózat kiépítése, amely folyamatos képet ad a tengerek állapotáról és a víz alatti mozgásokról. A projekt jelentős állami támogatást kapott, és először a Dél-kínai-tengeren valósult meg, ahol mára egy mélytengeri megfigyelőrendszer működik. Ezt követően a hálózatot kiterjesztették a Csendes- és az Indiai-óceánra is, többek között Japán és a Fülöp-szigetek keleti térségére, Guam környékére, valamint India és Sri Lanka környezetére.

Ezek a szenzorrendszerek adatokat gyűjtenek a víz hőmérsékletéről, sótartalmáról, áramlatairól és a víz alatti mozgásokról. Bár egyes szakértők kételkednek abban, hogy az adatok teljes mértékben valós időben továbbíthatók, még késleltetve is rendkívül értékesek lehetnek, különösen az ellenséges tengeralattjárók mozgásának nyomon követésében. Egyes hivatalos kínai nyilatkozatok egyértelműen utalnak arra, hogy a rendszer célja nemcsak tudományos, hanem „maritime defense and security”, vagyis tengeri védelmi és biztonsági funkciókat is ellát.

Az amerikai haditengerészet és hírszerzés részéről egyre nagyobb aggodalom övezi ezt a tevékenységet. Egy amerikai admirális szerint a kínai adatgyűjtés lehetővé teszi a tengeralattjárók jobb navigációját, rejtőzködését, valamint a víz alatti szenzorok és akár fegyverek elhelyezését is. Elemzők úgy vélik, hogy mindez csökkenti az Egyesült Államok korábbi előnyét a tengeri környezet ismeretében.