Trump brutális megtorlásától félnek a NATO-országok: a lépés mégis Zelenszkijnek és Ukrajnának fájna a legjobban

Több uniós diplomata szerint az európai kormányok attól tartanak, hogy Trump megtorlásként megvonja a Kijevnek nyújtott maradék amerikai segítséget. Ezt azért tenné, mert a szövetségesek nem hajlandók érdemben részt venni a Hormuzi-szoros felszabadításában.

A szoroson halad át a világ kőolajszállításainak mintegy ötöde, Irán azonban itt gyakorlatilag blokkolta a hajóforgalmat. Trump a hétvégén a Truth Social közösségi oldalon "papírtigrisnek" nevezte a NATO-t. Emellett gyávának bélyegezte az európaiakat, és nyíltan összekapcsolta az észak-atlanti szövetségben való amerikai részvételt a közel-keleti konfliktussal.

EZ IS ÉRDEKELHET

Közel-keleti háború: a világ már a legrosszabbra készül az olajárak kapcsán - nagyon fájni fog, ha ezt meglépi Irán

Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a közel-keleti energetikai infrastruktúrában esett károk miatt a válság gazdasági hatásai hosszú távon érezhetők maradnak.

A helyzetet tovább bonyolítja Moszkva egyik ajánlata Washingtonnak. Oroszország felajánlotta, hogy leállítja az Iránnal folytatott hírszerzési együttműködést. Cserébe azt kérte, hogy az Egyesült Államok szüntesse be a hírszerzési adatok átadását Ukrajnának. Bár az amerikaiak elutasították a javaslatot, a felvetés önmagában is jelzi a két konfliktus közötti politikai alku valós veszélyét.

Most egy törésvonal alakul ki Európa és az Egyesült Államok között

– ismerte el Alexander Stubb finn elnök a Daily Telegraphnak adott interjújában.

Az európai diplomaták szerint a Patriot légvédelmi rakéták készletének csökkenése különösen aggasztó. Az Egyesült Arab Emírségek "úgy lövi a Patriot-rakétákat, mint a cukorkát", miközben Ukrajnának kétségbeesetten szüksége lenne rájuk. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a BBC-nek elmondta, hogy "nagyon rossz érzése van" a közel-keleti háború ukrajnai hatásaival kapcsolatban.

Egyúttal kifogásolta az amerikai-orosz béketárgyalások folyamatos halasztását, amit a Kreml csupán "szituációs szünetnek" nevez. Ukrán delegáltak a hétvégén az Egyesült Államokba utaztak, ahol Steve Witkoff-fal és Jared Kushnerrel egyeztettek. Kushner "konstruktívnak" nevezte a megbeszéléseket, de arról nem beszélt, hogy mikor folytatódhatnak az Oroszországgal zajló tárgyalások.

Az európai vezetők mindeközben igyekeznek demonstrálni, hogy támogatják Trump közel-keleti céljait. Mark Rutte NATO-főtitkár "nagyon fontosnak" nevezte Irán katonai kapacitásainak megsemmisítését, és ezt közvetlenül az európai biztonsághoz kapcsolta. Ezzel szemben egyes uniós vezetők, például Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök, illegálisnak minősítették a háborút. Emmanuel Macron francia elnök két külön telefonbeszélgetésben is biztosította Trumpot országa támogatásáról. Macron megígérte, hogy Franciaország segíteni fog a szoros hajózhatóvá tételében, amint a körülmények ezt lehetővé teszik. Emellett az ENSZ Biztonsági Tanácsában is napirendre kívánja tűzni a szabad hajózás kérdését.

Keir Starmer brit miniszterelnök is aktívabb szerepet vállalt. Miután a jelentések szerint Irán ballisztikus rakétát lőtt ki a Diego Garcia szigetén található amerikai-brit támaszpontra, Starmer újabb engedélyeket adott ki. Hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok brit bázisokról indítson támadó csapásokat a Hormuzi-szorost fenyegető iráni célpontok ellen. Korábban London csak védelmi műveleteket engedélyezett. Starmer emellett tető alá hozta hét szövetséges ország – az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Kanada és Japán – közös nyilatkozatát.

Ebben a felek kifejezték készségüket a szoros biztonságos hajózhatóságának garantálására. Ahogy az egyik diplomata fogalmazott: "Meg kell mutatnunk Trumpnak, hogy aktívak vagyunk a Közel-Keleten. Ez nemcsak a mi érdekünk, hanem Ukrajnáé is." Emmanuel Macron és Friedrich Merz német kancellár ugyanakkor határozottan leszögezte, hogy nem áll szándékukban besodródni az iráni háborúba. Trump számára viszont egy diplomata megjegyzése szerint a látszat számít, olykor jobban, mint maga a lényeg.

Fotó: Máthé Zoltán, MTI/MTVA